1/80

Nos, a 2. RIP a héten elmaradt, ez van, ki voltam nyuvadva, nem volt hozzá erőm. Viszont megrendeltem a 1,5 kg-os súlyú hullámos hulahopp karikámat :), jövő hétre várható. 

Futás ma volt végre, feliratkoztam a Runkeeper 80 edzéses félmaratoni felkészítőjére, és elkezdtem. 5 perc bemelegítés után 4,8 km laza futás, aztán hogy hazaérjek, rádobtam még egy picit, így lett 5,91 km 40:02 perc alatt (6:46 min/km átlag). Elég egyenletesre, szúrásmentesre, élvezetesre sikerült, végig napsütésben, csak rohadt hideg volt, a kezem majd lefagyott, és persze már capriban nyomtam, háthiszen süt a nap. De régen nem volt ilyen "szinte meg se kottyant" érzésem, kifejezetten kellemes volt. 

Hohohohó

Ja és az egyik legfontosabb: regisztráltam félmaratonra :). Október 20, here I come. Koccra fél évem van felpörgetni magam.

Torna torna hátán

Ez a hét pedig egyelőre a tornáról szól. Kedden Curves volt, hajtósabb, igyekeztem a gépek közötti platnikon Jeremy-féle gyakorlatokat beilleszteni, súlyzóval a nagyobb hatékonyság érdekében. Plusz a végén rádobtam 13 perc hullahoppozást ilyen nehéz, súlyzós weight hoop-pal. Na az azért gyűri-dolgozza a hasat, derekat, csípőt szépen, úgyhogy elgondolkodtam azon, hogy be kéne szerezni egyet otthonra, főleg, hogy látom, hogy szétszedhető, tehát lehetne normálisan tárolni, és ha fel tudom vinni olyan 20 percre, akkor közben nézhetnék mondjuk egy-egy részt a The Big Bang Theoryből :).

Szerdán RIP:60, már egész jól megy, bár még elfáradok benne, és kezd idegesíteni a sok amerikai bullshit meg a körítés (mother of five a kockahasával, ahogy meg se izzad - anyád :) ), úgyhogy ideje DVD-t váltani. Tegnap pedig ismét csak Curves, legyünk őszinték, ez ellazsálós lett, mert a két hisztis-nyűgös gyerek mellett egy hasonlóképp hisztis-nyűgös férjet hagytam otthon, úgyhogy sietősre vettem, lényegében csak a gépeket nyomtam végig.

 

Ha minden igaz, akkor ma is lesz egy RIP:60 és a futás a hétvégére marad.

 

 

Catching up

Naszóval. A múlt héten már kezdett helyreállni az élet rendje, de egész hétvégén kornyadoztam és az álomkór kerülgetett, tavaszi fáradtság vagy mi, alig voltam magamnál, volt, hogy fél nyolckor eldőltem aludni. Azért a nullától határozott elmozdulás történt mozgásügyileg, ezen a héten pedig már normalizálódni látszik az ritmus és kezdődik az átalakítás. Úgyhogy először a múlt hétről, aztán holnap a mostaniról. 

(+)

1) miután az 1.0 RIP-ből négy napi súlyos izomláz után magamhoz tértem (döbbenet, hogy a futást le se szarva a vádlim volt teljesen bedurranva), elővettem másodjára is Jeremy barátomat. A metodikán sokat csiszoltam az első kör tapasztalatai után: mezítláb nyomtam, a padlón megtaláltam azt a helyet, ahol ugrálva nem remegnek a bútorok és nem visít a padló, amennyire lehet, minimális becsapódási hanggal, sikerült kábé a számítógépet is beállítani úgy, hogy látom, hallom, csak földre fekvésnél kell igazítani, és másodjára a feladatokat is sikerült követni és kábé végigcsinálni. A kiesés lehetett az ok, hogy első körben annyira kidőltem tőle, mert másodjára - bár elfáradtam és könnyűnek nem mondanám - sokkal jobban bírtam.

2) Curves is volt, elég lendületesen sikerült csinálni, de az összehasonlításból elég egyértelműen vesztesként jön ki. Teljesen más, sokkal kevesebb erőbedobást igényel.

3) És végre, nagy nehezen, vasárnap összejött egy futás, valamiért úgy rémlett, hogy "csak" 3 hét maradt ki, de majdnem napra pontosan egy hónap. Majd bele is pusztultam, végig szúrt az oldalam és nem nagyon élveztem, pedig aztán most először sima futónadrág és csak egy póló volt rajtam, és még így is erősen túlöltöztem az időt. A 7,05 km-t sikerült 51:38 perc alatt megtennem (7:19 min/km átlag), de most már visszarázódok, remélem.

4) Olyan súlyadat, hogy majdnem leestem a mérlegről! Hujujuj, lesuttyant megint 70 deka :). 

(-)

1) Édesség. Már csökkent, de még mindig erős igényem van rá, ezért is döbbentett meg a testsúly.

2) Víz. Kevés megint. A Bobble sajnos nem annyira rúzskompatibilis :/.

Reload

Na, hát ez egy kicsit sok volt. Két határidős munka miatt közel két hét mozgás teljesen kimaradt, minden szabad percben ezt csináltam. Közben rengeteg szénhidrátot toltam az arcomba, csokit, kekszet, mogyorót, chipset, utáltam baromira, de egyszerűen hajtott a kényszer, ilyen feszült időszakokban (pl. vizsgáknál is) mindig is így reagált a szervezetem. Az igény "legitimációját" jelzi, hogy ennek ellenére fogytam még egy fél kilót az utolsó méredzkedéshez képest, és úgy két évtizede először ismét új számjeggyel kezdődik a súlyom. Viszont már nagyon hiányzott a mozgás, úgyhogy az első agypihentető nap után kedden beüzemeltem a RIP:60-t és lenyomtam az első, Wake Up Your Body DVD-t.

 

Tapasztalatok:

- bár tudom, hogy ez a puding szint és igazából a gyakorlatok sem a meggebedős kategória, egyfelől szépen leizzadtam, másfelől lihegtem, mint a disznó;

- nem tudtam még töretlenül végigcsinálni, egyszer-kétszer meg kellett állnom, nyilván a két hét kihagyás sem segített;

- a tempót, a pasit meg a felépítést szokni kell, alapvetően tudtam követni; nehezített pálya kicsit, hogy laptopról nézem, és gyakorlattól függően mindig állítani kellett a monitort, hogy lássam, mi a tökömet ügyködnek éppen;

- korábbra kell hozni a szomszédok miatt, nem gondoltam, hogy ugrálós gyakorlatok is vannak benne, márpedig, nem elegáns kilenckor dübögni az új albérlő feje felett;

- még jobban át kell rendezni a szobát most, hogy már tudom, milyen körben mozgunk;

- ami a felfüggesztettnél előre dőlős, az az ajtóba csíptetettnél az ajtótól elfele dőlős... :) (betudom a teljes szellemi pusztultságnak, amit a meló okozott)

 

Eredmény: tegnap is volt izomlázam, ma - nyilván a tegnapi új körömcipős tipegés is rátett - viszont alig bírok ülni a seggemen, meg a vádlim is hasogat rendesen. De érzem a karomat, a vállamat, kicsit a hasamat. Szóval úgy gondolom, elsőre nem volt teljesen reménytelen, másodikra jobban fog menni, mert tudom, mire számíthatok. Úgyhogy no worries, Jeremy, jövök :).