A "merre fogsz futni?" kérdésre adtam ezt a költői választ :), amúgy vicces, de tényleg így szokott lenni, megindulok egy irányba (általában keletre, ez az én ökörcsapásom, nem tudom, ez a része jön be a legjobban a városnak), aztán úgy kábéra eltervezek valamit és a forgalom módosítja. A távolságokat amúgy egyre jobban sikerül belőni abból a szempontból, hogy szinte pontosan háztól házig futok, és ez jó, mert nincs az a körözés-tötyörgés az utolsó pár száz méteren, amit nagyon utálok.
9, 65 km volt az előírás, óvatosan indultam neki, igyekeztem óvatosan, de azért tempósan futni. Az elején egész jól ment, és megint új, jó zöld útvonalon haladtam, térdet néha éreztem, néha nem, néha kellemetlenebb volt, néha nem. Valahogy 4,5 km környékén viszont fejben szétestem, és igen közel jártam ahhoz, hogy abbahagyjam. De aztán szerencsére pont egy hosszú lejtős rész jött, amikor a tempóm is helyrerázódott meg rendeződtem is. A július 22-i azonos távhoz képest minden ponton sikerült javítani: 10,34 km helyett 10,38 lett, ezt 1:10:16 helyett 1:07:58 alatt futottam le, 6:48 min/km helyett 6:33 min/km átlagtempóval. A végén azért éreztem a lábamat és kinyúltam, úgyhogy most semmi egyéb nem jött. Meg futás közben dehidratáltságot éreztem, most kifejezetten jó lett volna a víz (elfelejtettem). Be kell szerezni valami kulacsszerűséget.
A mandulatejet akartam írni, hogy úgy tűnik, bevált. Ritkább a puffadásérzet (aztán hogy emiatt-e, abban nem vagyok teljesen biztos), kevesebb kávét is iszom (főleg, mert sokkal drágább a cucc, mint a rendes tej). Ízre azért nekem a tej jobban bejön, de messze nem olyan zavaró, mint a szójatej. További előnyei itt olvashatók. Egyszer lehet, hogy kipróbálom a házi gyártást is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése