Reggeli

Először is rögzítsük, hogy gyerekmaradék- és egyéb hátráltató tényezőktől mentesen lement a tegnapi nap, úgyhogy egyelőre jó vagyok.

Aztán pár napja áttértem a zabkása reggelire kicsi Vú hatására. Messze nem rakok bele ennyi mindent és jóval egyszerűbben csinálom, mert közben két gyerek reggelijét kell összedobni, kávét főzni, satöbbi. Úgyhogy a történet úgy néz ki, hogy 2 púpozott evőkanál zabpehely meg a tálkába, felöntöm a vízforralóból annyi vízzel, hogy éppen csak ellepje, matatok pár percig, lefőzöm a kávét, amíg megszívja magát, kap egy kevés (fél deci?) laktózmentes tejet, beugrik a mikróba 30 másodpercre és egy púpozott evőkanál lekvárt. Finom is (tejbegrízszerű íze van), elég gyors is, őszintén szólva földelemekkel, satöbbi nem volt még érkezésem foglalkozni és szeretném majd kiszámolni az összetételét is ráérő szabadidőmben, de az biztos, hogy kis mennyiségű és alaposan laktató. Olyannyira, hogy tegnap némi tízóraira fél 12-kor került sor, az ebéd meg kitolódott fél háromra, addig nem is voltam éhes, úgyhogy figyelni kell, hogy hogy alakul át a kajálásom emiatt. A lekvárt szeretném majd kilőni friss gyümölcsre, ma reggel pedig a müzlinek bekevert - mandulás és tőzegáfonyás - zabpehellyel csináltam. És kiesik vele szépen egy adag kenyér anélkül, hogy hiányozna vagy éhes maradnék.