Január 1-jén naaaagy évkezdő futás... t terveztem, de a logisztika közbeszólt. Úgyhogy benyúltam a fiókos szekrény alá és bocsánatkérő pillogással leporoltam a weight hoop dobozát és az augusztus óta ott pihenő, szegény elhagyagolt karikát végre előszedtem és összeraktam. Nyomtam vele 15 percet, ami nem tűnt vészesnek. Egészen a másnapig, amikor is körben nem bírtam semmi érintést a nyomvonalon, annyira fájt.
A futás áttevődött 2-ára, kicsit nyögvenyelősre sikerült, 5,27 km 33:05 perc alatt, 6:17 átlag. Azután futottam másnap is, az sem esett annyira jól, 6,54 km 40:01 perc alatt, 6:07 átlag. De legalább fordítva mentem az egyik ökörcsapásomon, másik irányba. Érdekes, hogy ezek hogy berögzülnek.
A hétvégén pihentem, most ez esett jól, tegnap megint elővettem a karikát, újabb 15 perc, ma már nem akarok tőle meghalni. Megpróbálkoztam 10 fekvőtámasszal, 30 kitartott felüléssel, 30 guggolással és 30-30 hátsó lábemeléssel is.
Víz az amióta hazajöttünk, szép mennyiségben fogy, mindig töltök magamnak a színes Coca-Cola poharak egyikébe, és ha megittam, rögtön utántöltöm, így általában szemet szúr, ha valamiért bemegyek a konyhába. Tea is van esténként.
Csokit idén sem ettem, már nem nagyon zaklat fel a látványa. Keksz, babapiskóta egy-egy darab becsúszott, de amióta hazajöttünk, az is lecsökkent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése