Lassú, gyors, lassú, gyors

Nnna, próbáljunk meg visszarázódni megint, ez a pluszmunkás időszak némileg szétzilált.

A 18-i hétvégén vasárnap egyedül voltam a purdékkal, úgyhogy csak szombaton tudtam futni (ámbár eljátszottam a gondolattal, hogy a kertben esetleg az 5 méter széles kövezett udvaron oda-vissza elbohóckodjak, de asszem az nem nekem való). Szombatra kitaláltam egy jó kis intervalos futást: 5 perc bemelegítés, (1 perc lassú, 1 perc gyors)*11, 5 perc levezetés, bő félórás kis móka. És lőn, gyűrtem. Nem állítom, hogy nem volt kurva fárasztó, amikor mondjuk hetedszerre kellett nekiiramodni és mondjukj történetesen dombra fel, de határozottan érdekes volt. Minden alkalommal sikerült gyorsabban futni, mint a lassú szakasz :), ezt szögezzük le, a legjobb gyors egy percem 4:45-ös átlagot hozott (holy fucking shit!), a legjobb lassú egy percem 5:38 volt. Ugyanez legrosszabbakban: 5:47 és 6:33. Egy picit rátoltam még a végén, 5,55 km lett 33 perc alatt és az átlaptempót 5:51-re hoztam ki.

 

Na, múlt hétvége pont ilyenre esett, hogy csak szombati futás fért bele - vasárnap utazás -, úgyhogy Enikő benchmarking ötletét felelevenítve előhoztam pontosan ugyanezt a tervet és lefutottam megint, azonos útvonalon. Legjobb gyors perc: 4:39 (HOLY FUCKING SHIT!, ráadásul a 10. gyorsítás, nem az elején!), legjobb lassú: 5:08, legrosszabb gyors: 5:39, legrosszabb lassú: 6:21. A végén éreztem, hogy ez azért elég jóra sikerült, és amikor a levezetés elején ránéztem a telefonra - ó, hiúság -, láttam, hogy 5:29-es átlagtempót mutat, na mondom, akkor kicsit nyomjuk még gyorsan, hátha lesz PB. 5:28-as átlagra kihoztam, nem emlékeztem a pontos számra, na mi az? Nyilván 5:27 :D. De mindenesetre szeptember 13 óta most voltam a leggyorsabb. 32 perc alatt 5,85 km jött össze.

 

Mivel előreláthatólag csak szombaton fogok tudni megint futni (bár már kezd ígéretesen világosodni, lassan világosban érek haza!), az meg már február, a január hónap valószínűleg lezárható 40,6 km-rel, majdnem pont annyi, mint a december. 6 futás volt, nem ez bizonyult a legeredményesebb hónapnak ebből a szempontból, de most ennyire futotta(m :) ).

 

Mozgásilag más nem volt az elmúlt 1,5 hétben, teljesen leszív az éjszakai műszak, jó, hogy már látszik a vége (még 2 hét). Folyadékháztartás változatlanul jó, minimum 2,5 liter megvan minden nap, Waterlogged használata töretlen. Csoki lassan immár 2. hónapja semmi, szemlesütve azt be kell vallanom, hogy rájöttem: a Raffaelloban egy mikronnyi sincs, tehát... :)

 

A súlyörömködés megvolt, ezt szombaton mértem, azóta az utazás némileg megborított mindennel, nyilván visszajött, ahogy az kell, de adott egy nagy löketet. Mostanság centiket nem volt időm mérni, de nem érzem magam rosszul a bőrömben.

 

 

Hello, my friend

I've seen you twice: 59,8 kg :).

A többiről majd később. De nyár óta először jött ilyen szám a mocsok mérlegre és nagyon boldog lettem tőle.

 

 

Nyummogás

A tegnap napon 3,6 l folyadékot vittem be. Csoki továbbra sincs, ha stablilizálódik, akkor majd megpróbálom megint elkezdeni mellé az egyéb édességek (keksz, stb.) lerúgását is, mert ez még nem 100% (bár soknak se mondanám). Viszont elgondolkodtam, hogy azért a múltkori 9 deci (laktózmentes még mindig) tej azért frankón 423 kalória volt, úgyhogy most próbálok csak olyan 1 decit önteni a kávékba, hátha azonos mennyiségnél ez leszorítható lenne.

 

Néztem tegnap tornavideót :), ebben kimerült az aktivitás, nagyon utálom ezt a mostani éjszakába nyúló melót, még két hét szívás.

 

 

Waterlogged még mindig

Komolyan mondom, kurvajó :). Közben írtam a fejlesztőknek és segítségükkel sikerült még hatékonyabbá tenni az egészet :). Lehet szépen rögzíteni fix mennyiségeket és hozzárendelni képet, tehát lefotózom a céges kávést és melléírom, hogy 300 ml, a céges teást - 500 ml stb. és a következő használatnál már csak egy kattintás és úgy rögzíti a kész, testreszabott egységet. A későbbi felvitel is tök egyszerű így, mert sokkal könnyebben tudom ellenőrizni, hogy adott bögrényi adagot már beírtam-e vagy sem, ha nem azonnal pötyögöm be. Tegnap 3,15 liter vittem be, hurray, hurray! :)

 

Vettem új teákat, szokás szerint Twinings - még Dilmah van, amit talán megnézek, de az kábé dupla annyi, mint ezek, úgyhogy ráérős -, feketeribizlis-vaníliás és málnás-echinaceás. Utóbbi finom, előbbi most ázik :).

 

Csoki nincs, több, mint 1,5 hónapja már. Mozogni nem mozogtam tegnap, éjszakába nyúló meló van, haladni kell, ma megpróbálok kiszakítani rá némi időt.

 

Súly hétvégén kezdett közelíteni a 60-hoz, remélem, lassan átszakad ez a gát, most nagyon itt ingázik 60-61 között jóideje. Lehet, hogy ez az ideális - vagy télen ideális -, igyekszem nem nagyon görcsölni rajta. Tegnap befutott egy régóta várt lila ruha, azért az még nem áll úgy, ahogy én szeretném.

Waterlogged

Meglepődtem. Szombaton kitaláltam, hogy nézzük már meg ezt a vízivást, biztos nem én vagyok az egyetlen, aki ezzel küzd, kell rá lennie appnak. És tényleg, úgyhogy letöltöttem a Waterlogged alkalmazást (egyelőre? ez csak almás, de vannak robotosak is, első blikkes keresésre Drinking Water és Water Your Body jött fel), majd vasárnap reggel fogtam a mércét és az összes általam használt poharat és bögrét lemértem otthon. Majd hétfőn behoztam a céghez is és az ittenieket is. És vasárnap óta logolom a pontos folyadékbevitelt.

 

És jött a döbbenet. Anélkül, hogy változtattam volna a szokásaimon - tényleg csak az volt a cél, hogy felmérjem, mennyit iszok most pontosan, nem kozmetikázni magamnak a dolgokat, emlékeztetőt se állítottam be - a következő számok jöttek ki:

Vasárnap: 2,55 l

Hétfő 3,3 l

 

Még hogy nem iszok rendesen?!? :D

 

Azt amúgy azt eddig is éreztem, hogy munkahelyen többet döntök magamba, mint hétvégenként, de ez az egész így számszerűsítve sokkoló volt. A tegnapi nap így néz ki amúgy lebontva:

 

- tejeskávé (1,5 dl víz, 1,5 dl tej + 1 kk. neszkávé): 1,8 l (ez 6 volt, általában azért 5 elég)

- gyümölcstea: 1,3 l

- víz: 4 dl

Egyszerűsítve: 9 dl tej + 2,6 l víz (+ 6 kk. neszkávé).

 

Hát baromira rendben vagyok :). Most egy darabig folytatom, kíváncsi vagyok, ez úgy simán magától megy-e tovább hasonló tempóban. Egyébként az apphoz csatolt ilyen-olyan amerikai főmufti szervezet korosztályosan 2,7 liter vizet ajánl felnőtt nőknek.

 

 

Hétvégi futások

Felkerült újabb két kék iksz a naptárba, mindkét napon sikerült futni.

Szombaton először az egyik szokásos útvonalon menten végig. Régen volt flow érzésem, úgyhogy úgy voltam vele, nem hajtok, hanem csak szeretnék egy jóleső futást, a ritmus majd adódik, legyen autopilot. Elég jól sikerült is, csak furcsa volt, mert nem a szokásos irányba mentem, hanem "szembe". Nem mintha elvileg ne lenne tökmindegy, de gyakorlatilag teljesen más élmény, volt egy kis hülye bizonytalanságérzet bennem. De szépen lefutottam, 8,23 km volt 51:00 perc alatt, 6:12-es átlaggal.

 

Vasárnap is ezt az útvonalat választottam, az elején meg a végén kis cifrázással, csaka "rendes" módon. Nagyon-nagyon érdekes és szép idő volt, -1 fok, úgyhogy kesztyűt is vittem, kis napsütés és köd. Sokat fotóztam, ez nem segített az időeredményen meg a tempón, de nem bírtam kihagyni, gyönyörű volt a táj. Érdekes volt, a hazafelé kanyarodós részen elkezdett járni a fejemben egy dallam, egy gregoriánus Pater Noster és végtelenül felbosszantott, hogy az utolsó két sor nem jutott eszembe. Megpróbáltam végigmondani magyarul a Miatyánkot, hátha, de ott is elakadtam pont ugyanott. A végén próbáltam hangosan is énekelni - szerencse, hogy túl sokan nem jöttek szembe :D -, de nem stimmel. Hiába, asszem én nem akarok az ellen tiltakozni, hogy ne vigyen a kísértésbe :). Egyébként 9,16 km lett 56:15 alatt, 6:09-es átlaggal.

 

Pater noster, qui es in cælis,
Sanctificetur nomen tuum,
Adveniat regnum tuum,
Fiat voluntas tua,
Sicut in cælo et in terra.
Panem nostrum quotidianum
da nobis hodie,
Et dimitte nobis debita nostra,
Sicut et nos dimittimus
debitoribus nostris.
Et ne nos inducas in tentationem,
Sed libera nos a malo.

 

 

 

 

 

Torna&nadrág

Tegnap nyomtam 15 perc karikát, érdekes, kétszer gyűlt fel a torkomban a hányinger váratlanul közben, pedig aztán elég időt hagytam rá evés-ivás után. Kicsit próbáltam variálni is újra, csípőre leengedni, közben nyújtózkodni, jó ez, hogy visszajött.

 

Tornával is kísérletezgetek, 35-35 lábemelés hátra, 35 guggolás, 40 felülés, és 15 térdes fekvőtámasz. Jó érzés, hogy érzem már néha az izmaimat - tudom, ez gyakorlatilag semmi, és nem sokat segít, de egy kicsit átmozgat, és szeretném felfejleszteni valami tisztességes erősítésnek.

 

Ja és a kutyakaparót is visszavezettem, viszonylag rendesen, úgy kétnaponta zuhany közben. Az is jólesik.

 

Csoki továbbra sincs, új édességnek felfedeztem az anyósom által csomagolt birsalmasajtokat (diós a legjobb), amiktől nagyon pici darab is elég.

 

És a sok picike pozitívum mellett hadd küldjem el a kurva anyjába a H&M-et a nyomorék nadrágszámozásukkal, van már eddig is mindenféle, mint a moziban, 27-től 30-ig sorakoznak a skinnyk, doszt ugyanaz a fazon csak más-más színben, azokat se sikerült összhangba hozniuk egymással. Most a leértékelésben vettem két kordbársonyt 3000 Ft/db, 36-osokat, próba nélkül, nyilván, jó rám minden 36-os. Hát ha kellőképp sokat masszírozom és ugrálok, akkor hajlandóak feljönni a seggemre, na de a begombolás, az egyelőre mission impossible. És nem, nem híztam.

 

 

Desszert és gyaloglás

Vittem ugye haza boldogan a kis tatyómat a sok laktózmentes tejtermékkel, plusz pár liter rendes tejjel a családnak; úgy elmerültem az olvasásban, hogy amikor felnéztem, hogy jé, milyen ismerős ez a kerítés, az ajtó záródása után jöttem rá, hogy ez volt az én megállóm... Nem állítom, hogy maximális boldogsággal töltött el a 2,5 km hazagyaloglása a következőből tök sötétben, elhagyott bicikliúton, munkaruhában - egyébként erre szoktam futni, úgyhogy legalább tudtam, mire számítsak és mi merre van, volt is bennem szorongás, mert tudtam, hogy ebből kb. 2,3 kilométer lakatlan és kivilágítatlan -, de legalább a tegnapi testmozgás is megvolt. Olyan 20-22 perc alatt tudtam le, a körülmények erőltetett menetre ösztökéltek.

 

Kincseimet kipakoltam és összedobtam egy kis desszertet magamnak a sok kutyagolás utánra: alma felkockáz, két kanál vaníliás szójajoghurt (igen, kábé olyan íze is van, mint ahogy hangzik, de legalább van belőle otthon most fél liter...) rá és egy kis szeletelt mandula. Utóbbi kissé megdobja az értékeit, de laktatóbb lesz tőle, legközelebb lehet, hogy azért kihagyom. Mindesetre még így is ver minden hasonló mennyiségű kekszet.

 

 

	Súly	Kcal	Fehérje	Szénhidrát	Zsír
Alma (1 db)	15 dkg	72	0.36	19.06	0.23
Alpro vaníliás szójajoghurt (2 ek.)	3 dkg	22.32	1.11	2.85	0.67
Szeletelt mandula (1 csapott ek.)	1 dkg	62.6	2.76	0.68	5.22
		156.92	4.23	22.59	6.12

 

 

 

God bless MinusL

Végre megtaláltam a boltban a laktózmentes részleget. Sajt, joghurt (meggyes!!!), bűnözésileg vaníliakrém, sallala, sallala!

Amúgy költséges egy hobbi ez...

Tegnapelőtt

Hogy el ne felejtsem: tegnapelőtt kicsit tornáztam megint, 30 guggolás - kezdem érezni a seggizmaimat, 30-30 lábemelés hátrafelé és megpróbálkoztam megint a fekvőtámasszal. Megnéztem előtte Zuzka videóját meg elolvastam, amit írt, gyenge vagyok még a rendeshez, úgyhogy nem próbálkozom, mert az úgyse menne tisztességesen; a térdelőssel küzdök. Először tíz szart nyomtam le, aztán utána megálltam használni az agyamat és megpróbáltam alkalmazni a szakirodalmat :), utána sokkal nehezebb lett a következő tízre, de úgy éreztem, hogy ekkor már nagyrészt tudtam tartani, amiket mutatott-írt.

 

For the record: csoki nincs, ma reggel Stühmer trüffeleket utasítottam vissza. 

 

Betegszem lefele, tegnap 10-kor kidőltem, igyekszem kúrálni magam. Kariaji (finom):

 

 

Idénre

Jár az agyam, hogy miként képzelem el az idei évet. Fogadalom nincs, igyekszem az önbecsapásokkal leállni. Az a helyzet, hogy egyrészt a tavalyi évet szeretném visszakapni - úgy a július magasságát -, és ha ez megvan, továbbfejleszteni.

 

2012 a bemelegítés éve volt. Szültem, szoptattam, szoptatás végetért, elkezdtem újra rendesen mozogni és főleg fogyni. Szeptembertől december végéig lement olyan 8 kiló, sok év után megint beépült a rendszeres futás az életembe, kajára nagyon figyeltem.

 

2013-ban folytatódott a fogyás és a mozgás. Lement májusig még 6 kiló, és azóta ezt többé-kevésbé tartom is - a 36-os ruhaméret stabil. Márciusban megvolt az első versenyem (10K), októberben pedig a félmaraton. Alapvetően már megy a kaja számolgatás nélkül is, a decemberem csokimentesen telt, a folyadékbevitelen még javítani kell. Azt éreztem, hogy a futás mellé kell valami más is a Curves helyett, ami ekkorra már kiesett. A RIP:60-t kezdtem el használni és tetszett is, meg vettem weight hoopot, az is bejött. Augusztusban a költözéssel minden megborult, és azóta puzzlézom a helyére a darabkákat.

 

Szóval 2014. Kicsit még mindig útkeresésben vagyok, azt hiszem, az idei fő cél az lenne, hogy álljon be az utam, álljon be az egyensúlyom. Adok még magamnak időt a trial and error-ra, hogy a lehetőleg folyamatos futás mellett megtaláljam, ami kiegészíti nekem a mozgást. A futással kapcsolatosan úgy gondolom, hogy most nem érzem magamban az ultrafutót, maratonon túl nem gondolkodok hosszútávon se. A kajával nem vagyok 100%-ban elégedett, még mindig vannak rámtörő éhségrohamok, és a folyadékbevitelen is dolgozom.

 

A SMART jegyében (nem jön össze úgyse mindegyiknél, de az elmúlt év alapján úgy gondolom, még így se kamucélok) legyenek az idei célok a következők:

- 700 km futás, legalább heti 2 legyen meg (így a sötétség idején is belefér) - falinaptáron szép kék ikszeket kapnak a lefutott napok, hogy jól lássam;

- megtalálni az ideális erősítő és/vagy nyújtó sporto(ka)t mellé, heti egyszer beilleszteni;

- inni, inni, inni, folyamatosan próbálkozni ezzel a napi 2 literrel;
- csokimentességet tartani, lehetőleg édességmentességre beállni, finomlisztes cuccokról jobban lejönni;

- egy félmaraton tavasszal (május?) és ha jól megy a futás, akkor nyár végén/kora ősszel megnézni a maratont.

 

Ami nem annyira SMART: úgy érzem, rengeteget alakítottam a testemen 2013-ban is. Most nagy fogyási tervek nincsenek, olyan 2-3 kiló kissé kényelmetlen plusz lehet rajtam, ezt igyekszem ledolgozni, a centik kezdenek a nyári ideálisnak vélthez hasonló számokat mutatni, de még van hova fejlődni. És szeretnék izmokat a zsír helyett.

 

Sárgarépás-hummuszos szendvics

A múltkori sárgarépa-hummusz kombináció ötlete csak nem akart magára hagyni, úgyhogy vettem hummuszt és megpróbálkoztam vele. A "recept" hihhhetetlenül bonyolult: a pucolt sárgarépát lereszeltem, jól összedolgoztam egy evőkanál hummusszal, rákentem két szelet abonettre és elfeleztem rájuk egy Dulano sült csemegesonkát (ha minden igaz, ez a magyar megfelelője, ilyen baszomnagy szelet sonka, finom). Plusz egy bögre áfonyatea. Vacsorára. Finom volt. Ezek az értékei, szerintem nem rosszak: 

 

	Súly	Kcal	Fehérje	Szénhidrát	Zsír
Sárgarépa (1 db)	5 dkg	20	0.6	4.05	0.1
Hummusz (1 ek.)	1,5 dkg	51.33	1.65	7.43	1.5
Abonett (2 db)	1 dkg	32.35	1.22	6.39	0.17
Dulano sült csemegesonka (1 szelet)	2 dkg	28	4	0.3	1.2
		131.68	7.47	18.17	2.97



 

 

 

January Jones

És akkor az elmúlt közel egy hét summázata.

Január 1-jén naaaagy évkezdő futás... t terveztem, de a logisztika közbeszólt. Úgyhogy benyúltam a fiókos szekrény alá és bocsánatkérő pillogással leporoltam a weight hoop dobozát és az augusztus óta ott pihenő, szegény elhagyagolt karikát végre előszedtem és összeraktam. Nyomtam vele 15 percet, ami nem tűnt vészesnek. Egészen a másnapig, amikor is körben nem bírtam semmi érintést a nyomvonalon, annyira fájt.

 

A futás áttevődött 2-ára, kicsit nyögvenyelősre sikerült, 5,27 km 33:05 perc alatt, 6:17 átlag. Azután futottam másnap is, az sem esett annyira jól, 6,54 km 40:01 perc alatt, 6:07 átlag. De legalább fordítva mentem az egyik ökörcsapásomon, másik irányba. Érdekes, hogy ezek hogy berögzülnek.

 

A hétvégén pihentem, most ez esett jól, tegnap megint elővettem a karikát, újabb 15 perc, ma már nem akarok tőle meghalni. Megpróbálkoztam 10 fekvőtámasszal, 30 kitartott felüléssel, 30 guggolással és 30-30 hátsó lábemeléssel is.

 

Víz az amióta hazajöttünk, szép mennyiségben fogy, mindig töltök magamnak a színes Coca-Cola poharak egyikébe, és ha megittam, rögtön utántöltöm, így általában szemet szúr, ha valamiért bemegyek a konyhába. Tea is van esténként.

 

Csokit idén sem ettem, már nem nagyon zaklat fel a látványa. Keksz, babapiskóta egy-egy darab becsúszott, de amióta hazajöttünk, az is lecsökkent.

 

 

Visszatekerés decemberre

A finishben már nem volt idő/energia írni a dolgokat, pedig azért az évvége sem telt el teljesen tohonyán.

Kétszer tudtam futni otthon az ünnepek alatt, ami azért több, mint a semmi. Ráadásul anyáméknál, izzottak a combizmaim a hegyes-dombos terepen, főleg a 10 napos kihagyás után. Egyszer volt egy 5,05 km 33:15 perc alatt (6:35), hát éreztem a szenvedést, de mondjuk hegyes terepen nem volt annyira tragikus idő (nyilván sokat javított az átlagon a lerongyolás lendületből :) ). Másodjára pedig következő nap egy 7,98 km - igen, igen, pont ilyen idióta vagyok, hogy azt a nyomorul 0,02-t nem tudtam behúzni -, 47:56 perc alatt, kerek 6:00 átlaggal. Nagyon bekezdtem nem olyan sokkal reggeli után, 5:21-gyel indítottam, aztán toltam, amennyire bírtam és volt egy megállás félpályánál, amikor is lemerevedtem, szóval egy ponton a lábam azt mondta a szomszédos utca közepén, hogy köszönjük, Emese, ez ennyi volt. Amikor lenyomtam a telefont, akkor néztem rá, hogy mit is hoztam össze, majd káromkodtam egyet. Na mindegy, ez csak hiúsági kérdés. 

Hazautazás után pedig szilveszter szép napját szemeltem ki futásra. Barátosné évösszegző kilométerét látván ránéztem a Runkeeperre, hogy én hogy is állok, a 487 km pedig szolid sikolyra késztetett, hogy ez így nem maradhat, úgyhogy fogcsikorogva, de nekiláttam, hogy basszameg, akkor ez 13 kilométer lesz, nincs az a sötét erő, ami megállít az 500 km alatt. Mindezt nyilván úgy, hogy az október 20-i félmaraton volt az utolsó olyan futásom, amikor 10 km fölött futottam. És hát igyekeztem, hogy akkor "gyorsan" (hahhahha) tudjuk is ezt le, ami azt jelenti, hogy 8 km-ig sikerült hatos ezreseken belül vagy a határon futni, utána meg a gondolat már segített, hogy na, a hátralévőt már csak le tudom nyomni. A vége kicsit szimbolikusan 13,14 km lett - bye múlt év, helló jövő év - 1 óra 20:56 alatt, 6:10-es átlaggal, ami elég jónak mondható, különös tekintettel a körülményekre. A decembert így 41,4 km-rel zártam, és meglett az a már említett 500 km (sőt, 500,1! :D ).

Valami tornát is ügyködtem egy ponton még itthon, felülések, guggolások, ilyesmik, de már nem emlékszem, melyik nap és mennyit. 

A csokimentességet tartottam év végéig, sőt, azóta is, ami immár több, mint egy hónap. Ez nem kis győzelem, főleg, hogy ipari mennyiség gyűlt össze a karácsony alatt, tele van a spájz most is, de egy szaloncukor nem sok, annyi nem csúszott le. Pedig Túró Rudi is csábított, meg Raffaello... Süti szolid mennyiségben volt, anyósom laktózmentes almás pitét, diós bejglit és gesztenyés tekercset gyártott, ezeket nem hagytam ki. Anyáméknál meg rá kellett jönnöm, hogy a habkarika 100% laktózmentes... No de jelzi az egészet, hogy olyan 0,5-1 kilót hízhattam és már le is ment, nem volt ez tartós. 

Otthon elég keveset ittam, száradtam is rendesen, főleg a panelban. Tejeskávé az a szokásos mennyiségben ment, meg ha eszembe jutott, azért próbálkoztam, de a teák is elmaradtak. 

A laktózérzékenység, köszöni szépen, megvan, kicsit talán javul. Érdekes volt olvasni otthon a mentestejen, hogy állítólag a magyar lakosság 20%-át érinti ez a probléma - ez nagyon sok, eszembe se jutott (aztán lehet, hogy csak marketing, nem túrtam utána). Mindenesetre a laktózmentes tejföl az nagyon jólesett, itt indulás előtt találtam laktózmentes sajtkrémet meg mozzarellát végre, de valahogy a tejfölt nem lelem, pedig másik boltban is néztem már. Óvatos próbálkozásaim vannak vajjal, parmezánnal, tejföllel kis mennyiségben, úgy látom, az émelygés-puffadás már el-elmarad, de még néha meghajt. Szóval még mindig mentestej megy a kávéba és kerülöm, amennyire lehet. Vettem gyógyszertárban laktáztablettát, de igazából az csak akkor jó, ha előre tudod, hogy valami tejcukrosat fogsz enni - jó, éttermi vacsoránál kifejezetten praktikus volt -, de mondjuk 1700 Ft egy 30 db-os tabletta, szóval jobb, ha elmúlik ez magától, már ideje lenne.

Csak egy szám

Na jó, legyen három. 2012. szeptemberétől 4 hónapon át 145,3 km-t futottam.
2013, az első teljes év: 500,1 km :).

2014? Hát fogadkozhatnék, hogy egy ezres, az sima liba. De a február és talán a március is ki fog esni és ki tudja, hogy alakulnak a dolgok. Maradjunk annyiban, hogy ha a 700 meglesz, az elkönyvelhető releváns fejlődésnek.

"Pain is inevitable. Suffering is optional."

Helló, 2014!