Megint csak este 8-kor tudtam nekilódulni, de most legalább tudtam, hogy időben hogy fogok végezni, mert 40 perc fartlek volt az előírás. Ráadásul a Runkeeper is kivételesen kooperatívnak bizonyult, vagyis a lakástól már volt GP kapcsolat, a szokásos 5-7 perc "searching..." baszakodás helyett, úgyhogy időhatékony kezdéssel lódultam neki, bár nem túl erős bemelegítés után, siettem, hogy ne legyen nagy időveszteség. A bemelegítő 5 percet, ahogy kitaláltam, normál futással nyomtam és elsőre úgy tűnt, igazolódik is a teória, hogy esetleg a "mezítlábas" futás nem tetszett a térdemnek, de aztán 10 perc környékén ugyanott kezdődött a fájdalom. Nem túl erős, ámde kifejezetten zavaró. A fartlek így eléggé soványkára sikeredett, arra koncentráltam, hogy futni sikerüljön nagyjából, és néha vettem egy mély levegőt és nekilódultam olyan 20-30 méteres sprintekre, majd visszalassultam.
Fura, hogy mennyire más időre futni és nem távolságra. Utóbbinál valahogy mindig van egy olyan érzésed, hogy ráhatással bírsz arra, hogy előbb befejezd, hiszen ha gyorsabban futsz, előbb vége van. Ez akkor jó, ha valami miatt nyűgös a futás és nem állnak össze ideálisra a körülmények, "szabadulni" akar az ember, de a korábbi szabadulás csak plusz erőfeszítéssel lehetséges, szóval jól van ez kitalálva :). Időnél ez nem működik, a 40 perc az 40 perc, az meg _annyira_ nem motivál, főleg nem nyűgös futásnál, hogy 40 perc alatt 5, 6 vagy 7 kilométert fut le az ember, hiszen az idő van előírva, nemde? Úgyhogy alapvetően nem bánom, hogy ebből a típusú futásból van kevesebb az edzéstervben. 6,39 km lett a vége egyébként a 45 perc alatt, az átlag tempó messze-messze a legnyomorultabb mostanság: 7:08 perc/km.
A térdfájás miatt erősen töprengtem a challenge-en, hogy mi legyen vele. Ha erőltetem és lenyomom a guggolásokat, lehet, hogy csak rontok a térdem helyzetén. Ha meg nem, akkor kimaradás van. Végül úgy döntöttem, fontosabb, hogy helyrejöjjön a térdem és csináltam egy "feles" napot: lenyomtam 120 felülést. Ember rámnézett és mondta, hogy lassabban gyűrjem és kicsivel jobban emelkedjek meg - hát éreztem is, tényleg sokkal hatékonyabbnak tűnt (és persze fárasztóbb volt :) ).
Súly! A kardinális kérdés! :) Reggelre lement 80 deka, úgyhogy most járok +1,5 kilónál, ami szerintem igazolja, hogy jól gondoltam én ezt, víz az oka, nem túlkaja. Remélem, lemegy ez a maradék is egy-két nap alatt vagy legalább a jórésze. Szeretem, ha nem hatossal kezdődik az a szám.
És rájöttem, hogy tök véletlenül amerikaiba öltöztem tegnap: kék nadrág, fehér-piros hosszúujjú. És fekete dzseki, csak hogy gyászoljam a korán elhalt idei nyarat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése