14/80

És ahogy terveztem, tegnap meg is volt a sprintes futás. Azért az este kissé fejvakarósra sikerült:

 

- háromnegyed 6-ra hazaértem, kicsit fürdettem, etettem, ő fél 7-kor kidőlt;

- a nagy viszont pörgött, úgyhogy egy idő után elkezdtem mellette főzni a holnapi ebédet, húslevest terveztem meg joghurtos krumplilepényt, krumplit pucoltam, reszeltem, összeraktam, ezzel 8-ig elvoltam, gondoltam, futás alatt megsül, a húslevest meg odarakom, ha hazaértem;

- negyed 9-kor tudtam elmenni futni, a gyerek akkor kezdett kidőlni;

- 5 perc bemelegítés, 6x3 perc sprint, közte-utána 3-3 perc lassú futással 6,56 km lett 42:53 perc alatt (6:32 km/min átlaggal), nem esett jól, a vége térdfájósra sikerült, lehet, hogy pszichésen már eleve úgy állok hozzá, hogy a 3 perces sprintek nagyon hosszúnak tűnnek, ez a legkevésbé kedvelt edzésterv, ezért talán a negatívum átcsap a teljesítményre is;

- nyújtottam, kifújtam magam, majdnem negyed 10-kor nekiálltam weight hoopozni, 13 percig ment, aztán zuhany.

 

Háromnegyed tízkor meg a tököm se áll neki húslevest főzni. Hát így.

 

(+)

Átléptem a 300 km-t szeptember óta, hurray :).

 

(-)

A mai futás kérdőjeles, ember is el akar menni edzésre. A folyamatos egyensúlyozás, ugye. Kérdés, hogy ha ma nem, akkor holnap délelőtt még belefér-e, mert ez 8 km, hosszabb lenne.