Tesztek

Amikor rájössz, hogy az egyik betonos futócipőd Pesten, a másik otthon maradt... De még szerencse, hogy az irodai szekrényem úgy néz ki, mint egy kisebb sportbolt :D. Úgyhogy lehetőség nyílt felavatni a terepfutó cipőt, esőben pedig a goretexet is tesztelhettem. Nem sokat futottam, mert egyrészt a rendes terepes részt az odébb van, másrészt esett szépen, harmadrészt nem esett annyira jól az előző napi masszázs után (voltak kemény részek, ahogy a két hétnyi köhögés mellékhatásait kimasszírozta), úgyhogy csak 20 percet vállaltam, ami 3,38 km távot jelentett (5:55). Még nem száz százalékos a történet... Ráadásul terepfutócipőben betonon futni, az nem finom. Ámde a vizes-sáros füves részeken tökéletesen funkcionált.

 

Aztán elmentem úszni is, szintén 20 perc, 650 méter, ami nem rossz. Elkezdtem vezetni az úszásaimat is a Runkeeperben (azt a hihetetlen három darabot :D ), de legalább jövőre ehhez is lesz összehasonlítási alap. Szóval összegezve: kicsit puding vagyok még, de ezt a náthát talán megfogtam.

 

Csoki továbbra sincs, immár három hete, pont karácsony napján lesz meg az egy hónap, ha tartom. A kávék száma is hősiesen négy (a háromhoz való elmozdulás még nem megy).

 

 

Surviving on ice

A gyerek elrángatott korcsolyázni. Húsz év után először. Régen rettegtem ennyit... Kollegina arról győzködött pénteken, hogy ó, nem lehet ezt elfelejteni, olyan, mint a biciklizés. A lófaszt nem. Az egy óra végén már sikerült a palánktól elszakadva is korizni (halálfélelemben), a megállásokkal vannak még problémáim. De a kiscsaj nagyon lelkes, úgyhogy tartok tőle, hogy folyt. köv. Keresztedzés :).

 

Futás is volt tegnap, 8,3 km 47:47 min alatt (5:45-ös tempó), de nem esett jól. Hideg is volt (pedig most felöltöztem rendesen), fújkáltam az orromat, 4,5 kmnél lecsúszott a lábam a járdaszegélyről, kicsit meghúztam a bokámat, szóval a tököm tele lett a végére. 10 km lett volna az előírás, de úgy voltam vele, hogy örültem, hogy ennyit letudtam.

 

Ma masszázs jön és pihenő, aztán meglátjuk, mert ez a megfázás megint előjött. Most talán időben elkaptam meg nem olyan vészes, de nem kéne rontani a helyzeten.

 

 

Futások

Hát a szombati első futás után azért sikerült még kettőt beilleszteni. Az elsőt a Margitszigeten, 7 km feladatos volt (1 km gyors, 1 km lassú váltakozva), 39:39 min alatt ment, ami 5:40-es átlagot jelent. Az új rekortán... Mit mondjak. A Futóblog már megírta. Nem is bírtam sokáig hallgatni a cuppogást meg valahogy a betonon egyszerűen jobb volt futni. De ez így igen hamar tönkre fog menni. Ha már nekiálltak, nem lehetett volna normálisan megcsinálni?

 

A második pedig tegnap volt, jó szar időben futottam 6,4 km-t 38 perc alatt (5:56-os tempó, a végén bele kellett azért húznom). Sapkát elfelejtettem behozni a céghez, és csak caprinadrág volt itt bent, úgyhogy ma azért kicsit érzem az orromat meg a torkomat :/. Nagyon fújt a szél és kissé esett is az eső. Arra mentem, amerre a csapattal, de most végig betonon, kicsit el is tévedtem, már kezdtem izgulni, hogy sikerül-e visszakeveredni a kiindulási pontra, szerencsére igen.

 

Csokimentesség még tartja magát - lassan három hete -, de a kajával megcsúsztam otthon is, céges vacsival is :(.

 

Most meg töprengek, hogy ebben a szar időben nem mennék ki futni, de egy óra múlva próbáljak-e meg kicsit úszni. Nem tökéletes a közérzetem.

 

 

Laktóz...

Utazás, orvosi körök ismét. Nos, a doki mégiscsak arra jutott, hogy laktózérzékenység lesz ez. Nagyon a felső tartományban jött ki az érték, bár strictly speaking a limit alatt, de minden más lényegében nulla, tehát az az esélyes, hogy ha túl sok tejterméket eszem x (ahol nyilván sem a túl sok, sem az x nem definiálható...) időintervallumon belül, akkor jön a puffadás és a rosszullét. A jó hír, hogy még azért dolgozik a lebontó enzim, vagy mi az isten, tehát nincs most épp problémám a hagyományos tejtermékektől se. A rossz, hogy a kor előrehaladtával egyre kevésbé fog. Tehát nem volt rossz ötlet emiatt se csökkenteni a tejeskávékat (négy, most az utazás miatt nem törekedtem a háromra). Meg hát oda kell figyelni a mennyiségekre. Azért még várom, hogy az ételintolerancia vizsgálat eredménye karácsony előtt hoz-e még valami bónusz meglepit. Hope not.

 

 

Első futás!

Végre back on track, óvatosan nekilódultam egy 5 km-es tesztfutásnak ma. Nem volt nagyon hideg se, úgyhogy bízom benne, hogy visszaesés nélkül sikerül megúszni. Ha holnap rendben leszek, akkor megint beteszek egy hasonlót. 28:39 min alatt sikerült (5:44 átlag), ami elég jó, a két hét kiesésre tekintettel. A Runkeeper talán most először olyan félremérést produkált, 5 perc után majdnem dobtam egy hátast, amikor bemondta, hogy 2:13-as az átlagtempóm :D. Úgyhogy leállítottam és újraindítottam, akkor is elmérte a kilométereket, de a táv az fix volt, úgyhogy a két mérés idejét összeadtam és így jó voltam. Remélem, csak a szünet neki is :).

További pozitívumaink:

1) A héten már egy félig átaludt délutánnal sikerült egy napot 3 kávéval átvészelnem, és ma ezt megismételtem. Úgyhogy óvatosan, de elkezdem az átállást a 4-ről a 3-ra.

2) Csoki november 24. óta semmi! Jippiii!

3) Elkezdtem odafigyelni az egyéb édességekre és a kenyérre is. Még semmi radikális, de figyelek és közbelépek, ha erősödik az inger, gyümölcs helyette, pár szem olajos mag.

4) Súlyvesztés megmaradt! 

December első napja

Mérséklődő köhögés, visszatérő tüsszögőrohamok, orrfolyás kicsit javult. De nem érzem, hogy záros határidőn belül mozgásképes állapotba kerülhetnék :(. On the bright side:

1) No Choc Hero day 8, és amúgy az egyéb édességek közül is maximum müzliszelet csúszik le. Ha lement ez a hét, akkor váltunk a No Sweets Hero projektre.

2) Beneveztünk az UB-ra :). Közös főnökünk számomra 3x15 km-t helyezett kilátásba és a 220 km-re 20,5 órás összidőt szabott :o. Ami azért erősen WTF, ha magamból indulok ki. Izgalmas lesz, már nagyon várom.

 

 

November utolsó napja

Egyre nehezebb pozitívnak maradni, az is erősen kérdéses, hogy jövő héten tudok-e futni :(. A mai nappal ugye lezárul ez a hónap, összesen 9 futás és 70,5 km van mögöttem. Hát nem így terveztem. Péntek este óta még szarabbul vagyok, de talán köhögésileg az volt a mélypont, a torkom ki akart már szakadni a helyéből. Mára csillapodott, cserébe dől a takony belőlem, hurrá.

 

Mi tartja bennem a lelket?

1) -2,5 kilónál járok és ha jól sejtem, még nincs itt a vége, a gyomrom eléggé tropa a gyógyszerektől. Utálom a teát is.

2) Alakul a csapatnevezés az Ultrabalatonra!

3) Rendeltem terepfutócipőt, bár a december 14-re tervezett terepfutás - a családi logisztikai akadályokon túl - egyre inkább távolinak tűnik... Legalábbis nem érzem jó ötletnek, hogy ha jövő héten se tudok futni (ne így legyen!), akkor azon a héten kezdjem újra és fussak neki (szó szerint :) ) egy 10K terepnek elsőre. Így néz ki a drága (a pink az annyira nem hiányzott, de ez van, neutrálisból nincs akkora választék):

 

 

 

 

Legyünk pozitívak...

... és ne foglalkozzunk azzal, hogy továbbra is köhögök, mint egy tüdőbajos, ráadásul érzem is, hogy mélyről jön és nem akaródzik neki felszakadni. Foglalkozzunk azzal, hogy egyrészt No Choc Hero day 5, méghozzá különösebb megerőltetés nélkül, másrészt azzal, hogy lepattant rólam két kiló és újra olyan számot kezd mutatni a mérleg, amit szeretek (tegyük hozzá, hogy lement a menzesz is, tehát megszabadultam a víztől, de ez már azon túlmutat). Két derékban nagy nadrágot átadtam kolleginának, akitől kaptam cserébe egy erősen passzentos farmert - a múlt héten még két centi hiányzott a begomboláshoz, most már megvan :). Hát legalább ennyi. Gyönyörűen sütött ma a nap, úgy mennék futni :(.

 

 

 

 

Eh

Tényleg jól szétküldtem magam, még mindig dögrováson vagyok. Nézzük a jó oldalát: fogytam egy kilót :). De ez a mélyről jövő nyomorult köhögés... ez már múlhatna. Nem is látom, hogy lesz itt még a következő edzés - egyáltalán milyen -, vasárnap lesz egy 6K Mikulásfutás, amire beneveztem, azt megkockáztatnám, ha addigra normalizálódik a helyzet, meg talán egy pici erősítést vagy úszást csütörtök-péntek magasságában.

 

Szülinapomra egyébként kaptam Equa Bóbitás kulacsot, ezt használom az erősítésnél és tök jó, ez a letekerős nekem jobban bejön, mint a Bobble.

 

 

Meltdown

Pénteken elmentem futni. Nem kellett volna. Ennyire alulöltözötten. Rohadt hideg volt, én meg oly ügyes voltam, hogy összekombináltam a derékban lecsúszós hosszú nadrágomat és a derékban felcsúszós felsőmet... és nyilván nem vettem alá semmit, fölötte pedig a pulóver kevéskének bizonyult. És a sál is elment volna, a sapka mellett. Lefutottam ugyan a 8 km feladatost 46:08 min alatt (5:46-os átlagtempó), de végig rángattam a ruhámat és éreztem, hogy ebből baj lesz. S lőn. Megfázás ezerrel, amire rásegített a másnapi huzatos karácsonyi vásár is, úgyhogy a szombat délutánt már ágyban töltöttem és a vasárnapot is nagyjából. Vasárnapi futás nyilván kiesett. Köhögök, C-vitamin, satöbbi. Szomor.

 

És ha nem lenne elég mindez, a kisebbik gyerek is beteg, nálunk tölti az éjszakákat, tehát kialvatlan is vagyok. Adjuk össze a kettőt és kábé meg is van a NCH elbukásának oka: simán gondolkodás nélkül betoltam egy szem szaloncukrot tegnap... Úgyhogy ma day 1, kezdem elölről. Kávé rendben van.

 

 

Izomláz

Ma is brutális izomlázzal küzdök, a combom meg a seggem úgy fáj, hogy ihaj, kissé robotos a mozgásom, nyilván a tegnapi ráfutás sem segített annyira. Erősítés volt ma (hát-váll), aztán úsztam 16 perc alatt 20 hosszt, vagyis 500 métert mellúszásban. Remélem, ez utóbbi kicsit kilazítja az izmaimat, mert holnap megint futni kéne.

 

Kávé 4, No Choc Hero day 3. Utóbbit egyelőre gond nélkül bírom, előbbit már megszoktam, teljesen beálltam erre. Úgyhogy lassan rá kell erősíteni a kaja vonal megfogására, mert nagyon nem tetszik, amit a mérleg mutat.

 

 

Terep

Az antiszociális futó énem csapásokat szenvedett ma el. Délben elindultam futni a cégnél - immár másodszor, ez jobban működni látszik, mint a korán elindulok haza, hogy még sötétedés előtt futhassak -, mikor leszólított egy szintén sportcuccba öltözött (angol) pasi, hogy futni megyek-e. (What gave me away?) Mondom, igen. Menjek inkább vele meg a két (szlovén) kolléganővel, mert csapatban futni jobb, mint egyedül, húzzuk egymást, satöbbi. Még tettem egy halovány próbát a tempóra való rákérdezéssel, de azt mondta, hogy ha gyorsabb vagyok, elszakadhatok az eleje után nyugodtan. Úgyhogy győzött a meglepetés, mentem. Majd kiderült, hogy részben erdőzni fogunk. Ajvé. De sütött a nap és itt a cég környékén annyira nem ismerem még a futó útvonalakat, úgyhogy bevállaltam. Hát erdő volt, valóban, gyökeres lejtők és durva emelkedők, és olyan saras részek, hogy a cipőm csodás barna színt vett fel. De egész jól bírtam és a terep ellenére nagyjából tudtam tartani a futótempót, amellett is, hogy igen durva izomlázzal küzdök ma a fenekemben és a combomban a tegnapi lábnap után. 8 km lett végül, 46:36 min alatt, 5:49-es átlagtempóval. Jó hír, hogy a térdfájás nem jelentkezett, bár ma simán járás közben néha érzem, de lehet, hogy ez még a masszázs utóhatása, mert rögtön utána is megvolt.

 

4 kávé, No Choc Hero day 2. Pedig csokitortát is hozott kollegina.

 

 

Az vállakrúl

Tegnap masszőrnél is voltam, komolyan, iszonyú áldás ez a deep tissue massage, rengeteget segít, nagyon hálás vagyok az ajánló kolleginának. Kaptam dicséretet, hogy nagyon sokat lazultak a vállaim, valószínűleg az úszás jótékony hatása, és tényleg, ott alig fájt. Úgyhogy azt mondta, whatever you do, keep on doing it!

 

A bal térd viszont valamit jelez megint. Egy ponton szoktam érezni olyan 5K körül futásnál. Kis nyomás. A csaj kimasszírozta a lábamat, a térdhez vezető izmok nagyon befeszültek, a millió dolláros kérdés az, hogy az izom feszül, féloldalasan terhelődik (mondjuk nem nyújtom le rendesen) és emiatt van a térdprobléma vagy pont fordítva. Most próbálok majd többet nyújtani meg akarok rendelni szivacsrollert, aztán meglátjuk.

 

Ma voltam láberősítésen, hű, baszki, érzem a combjaimat rendesen. Kicsit úsztam volna utána, de vízibalett volt a medencében, úgyhogy ez holnapra marad.

 

Kávé négy. Itt a következő lépés: a csoki kilövése. As of today.

 

 

Well played, tequila. Well played.

Lássuk a leltárt.

Szerdán délben volt egy mell-hát erősítés. Majd este egy tequilaparty. No comment.

 

Csütörtökön 7 km feladatost futottam, 6 km + 5 repülő. Hát. Dehidratált-másnaposan nem olyan egyszerű :). Azért megvolt 40:26 min alatt, az 5:46-os tempó még így is összejött.

 

Pénteken jóga, jó volt.

 

Szombaton 6 km, amiből 3 km gyors tempójú, 34:13 min, összesen 5:42-es átlag, jó dombos terepre sikerült összehoznom.

 

Vasárnap jött volna 8 km, de elfelejtettem, hogy férj elutazik, kölykök rám maradnak, úgyhogy pihenőnapnak lett elkönyvelve.

 

Ma pedig pótoltam délben, nem esett olyan jól, szemerkélő eső meg új terep, végül 8,2 km lett, 47:48 min alatt, 5:50-es átlagtempóval, néha kicsit küzdeni kellett, hogy 5:55-ről visszahúzzam.

 

Kávé napi 4 db, rendületlenül. Másnaposan is!

 

 

 

Getting there

Tegnap úszás volt, hát valóban, szemüvegben némileg egyszerűbb az élet. (Lepődjünk meg.)

 

950 métert sikerült letempózni 30 perc alatt, közeleg az 1 km!

 

A kávé tegnap neuralgikus volt, merthogy három esett délelőttre és csak egy délutánra, igen közel álltam egy ötödikhez, de végül sikerült megfogni. Tanulság: a 2-2 működőképes, ennél kell maradni. Még a héten erre koncentrálok, aztán utána jöhet az édességmegszorítás. Hiszen közeleg a Mikulás és tavaly is ekkor kezdtem el a projektet. Ha már önszívatunk, időzítsünk jól!

700!

Éééés megvan a 700. km, pontosabban rögtön 704,5 km. Tehát az idei egész éves célkitűzést sikerült november elejére elérni, feltehetőleg év végére ez lesz egy szép 800 km körüli szám. Tök jó :).

4 napos összegzés

Csütörtökön a szerdai erősítő edzés után volt némi izomláz, de nem volt tragikus, mindazonáltal úgy döntöttem, ezt a hetet még vegyük kicsit lazábbra, nem árt a fokozatosság, úgyhogy ez lett a második pihenőnap.

 

Pénteken megvolt a jóga, hát azért rendesen megmozgatott és másnap éreztem is a hasamat a plankhegyek után. Jó volt, örülök, hogy sikerült visszatérni, folyt. köv. Dilemmáztam, hogy menjek-e még aznap futni, de nem mentem végül.

 

Szombat - futónap. Méghozzá délelőtt, ami azért nem annyira az én időszakom. 8 km volt az előírás, 8,11 km lett belőle, 45:58 min alatt, ami 5:40-es tempót takar. Elvileg volt benne 3 km fokozó, gyakorlatilag az időeredményben nem látszott, pedig igyekeztem megnyomni, csak hát a dombok... A dombok nem szerettek engem.

 

Vasárnap - futónap. Annyira nem örültem neki, hogy két egymást követő napon is futás a hétvégén, de ezekkel a távokkal azért boldogulok. Egyrészt elcsalinkáztam kicsit odébb a szokásos útvonal egyik leágazásaként, ami tetszett. Másrészt meg úgy bekezdtem, hogy ihaj, amikor 1,5 km után 5:14-es tempót láttam a telefonon, csak pislogtam, hogy mi a tököm. És bírtam. Olyannyira, hogy a legrosszabb kilométerem is 5:40-es átlaggal ment. A végén már nagyon ragaszkodtam a mutatott 5:23-as átlagtempóhoz és ki is bírtam. Úgyhogy a 10 kilométert 53:26 perc alatt toltam le. Ami annyira personal best, hogy ezt megelőzően pontosan ugyanerre a távra szeptember 26-án volt a personal best (Spárta, Spárta), amikor is 57:14 perc alatt futottam le, 5:43-as átlaggal.

 

Dombon ülő fűcsomó legyek, ha értem, mi a tökömtől táltosodtam meg ennyire, de nagyon élvezem. És remélem, megmarad a lendület. Mert nagyon élvezem és büszke vagyok magamra és és és és és.

 

Ja és a kávét a hétvégén is napi 4-en tartottam, pedig az nagyobb challenge, mint hétköznap.

 

 

Bónusz jó hír

A cöliákia teszt negatív. Örülünk, Vincent. Csak akkor felmerül a kérdés: most mi a tököm van?

Visszatérés a konditerembe

Először is: az Asics jól vizsgázott esőben is. Az úszás után még délután elmentem az előírt 7 km-es futásra is, nem mondom, hogy zuhogott, de azért szemerkélésnél kellemetlenebb volt. Kaptam szülinapomra Nike Dry-fit zoknit, ezzel toltam és éppen csak a végére ázott be. A 7 km-t 40:41 perc alatt teljesítettem, ami 5:48-as átlagtempót jelent, hurrá, még mindig tart a hat percen belüliség.

 

Ma reggel némi izomlázat éreztem a fenekemben, úgy tűnik, az úszás új izomcsoportokat dolgoztatott meg. És hosszú idő óta először (szeptember vége talán?) visszatértem a konditerembe. Egy kicsit visszavett kar-váll edzést csináltam, mert sok kimaradt; ha fogcsikorgatósan is, de ment.

 

Bónusz: tegnap is 4 kávé, ma is 4 kávé :). Az a lényeg, hogy preventív intézkedésként az utolsó után gyorsan elviszem a tejet a folyosó túlvégén lévő hűtőbe :).

 

Úszáshoz amúgy kaptam némi perspektívát: aki hasonló idő alatt hasonló mennyiséget úszott, az büszke a teljesítményére. Szóval lehet, hogy én értékelem alul magam?

 

 

Da förszt

Na, miután az agyvérzés szélén felfedeztem, hogy sikeresen otthon hagytam a fitnesszcipőmet és hát körömcipőben nem annyira látom magam a konditeremben, úgy döntöttem, hogy akkor helycserés támadás, ma lesz az úszás-futás nap. Úgyhogy lőn úszás, 875 métert sikerült 30 perc alatt abszolválnom, 50-50 méter mell és hát váltva. Tanulságok:

1) Vagy én bénáztam el, vagy a szilikonos úszósapka csak az én hajamtól védi a medencét, de fordítva nem, tehát a hajszárítás időtartamát bele kell számolni...

2) Ha már vettél nyomorult úszószemüveget, ides lányom, akkor használd és ne hagyd a táskában "á, talán nem is kell" felkiáltással, mert kell. One word: klór...

 

Egyébként jólesett, nem volt túl hideg a víz, lihegtem néha, nagyon másfajta mozgáshoz vagyok szokva. To be continued.

 

 

A gasztrovonalról

Közben lefutottam pár kört. Laktulóz és laktóz negatív, a cöliákia teszt eredményére még várni kell, de őszintén szólva meglepne, ha egyszer a gyorsteszt negatív lett. Innentől kezdve kissé fejvakarás van, megnézhetem a 250+ élelmiszerre az intoleranciát, de az csak a lassabb reagálású fehérje alapján mutat ki, a gyorsra nem, szóval kérdés, hogy lenne-e értelme. De ha már utánajárásban vagyok, akkor megnézetem majd.

 

Most, hogy ismét rakom össze magam, kajában is igyekszem. A hónap projektje a napi 4 kávé fixálása (az 5-6 helyett...). Aztán ha ez stabilizálódott, megpróbálom levinni háromra. Az egy hét otthonlét szétnyírta a bőrömet, úgyhogy már alig várom, hogy visszaálljak a saját kajámra. És persze nem ártana fogyni...

 

 

Úszás

Hát a rákészülés mindenesetre megtörtént, lett két kiciócó úszódresszem, ez a lila meg ez a fekete. Plusz sapka és szemüveg. Fejemben volt, hogy ma elmegyek úszni, de a tegnapi nap után még annyira szét voltam esve, hogy letettem róla. A hetet mindenesetre leírtam és próbálom magam tartani hozzá:

- hétfő: pihenőnap

- kedd: erősítés

- szerda: úszás és futás

- csütörtök: erősítés

- péntek: jóga és futás

- szombat: pihenőnap

- vasárnap: futás

Az erősítés még visszafogottan, ott sok kimaradt, több, mint egy hónap :(, vissza kell építeni. Az úszást meg lájtosnak gondoltam, megnézem, mire megyünk egymással. 

Bónusz mai hősiesség: 4 kávéval letudtam a napot. Kevés tejjel!

Run DMC

Hah, futás! Vasárnap nem bírtam tovább, edzésterven kívül elmentem egy kis 4,15 km-es kocogásra, amit 5:41-es tempóban lesuhantam. Aztán utána követtem a heti edzéstervet, mindegyik futás bőven 6 perces ezreseken belül volt, jellemzően 5:47-5:48-as tempóval. A Mecsekben is! Nem tudom, hogy a kényszerpihenő, az új cipő, a rövidebb távok, vagy ezek együtt mind, de állat jól érzem magam és nagyon hasítok. Cipő királyságos, kényelmes, simulós, pöpec.

 

A mecseki futás különösen jól sikerült, az egy igazi flow élmény volt és azt hiszem, viszonylag régen használtam ezt a kifejezést futással kapcsolatosan. Voltak jó futások, de ez volt olyan, ami tényleg áramlós-szuper volt. Sütött a nap és bár hűvös volt, de nem vészesen hideg. Teszteltem egy újonnan átvett (de használt) futószettet, ez volt az első beépített melltartós felsőm, rendben van. Kaptam Tchibo termofelsőt is, az is bevált, szintén első kézmelegítős izés, nagyon praktikus. És szimplán jó volt futni, még ha hegynek felfelé nem is volt olyan könnyű, lefelé pedig necces volt 3:30 körüli tempóval száguldani a Hunyadin, amikor ötméterenként feltúrták a járdát, gázvezetékesdi miatt.

 

Az októbert végül 75 kilométerrel zártam, ami a két hét kihagyással együtt nem is rossz. Tegnap pedig megvolt az első novemberi futás is, 8,15 km 47:11 min alatt, 5:47-es tempóval, bár utazás és összesen kb. 3 óra alvás után nem esett valami jól. Ámde így is lenyomtam.

 

 

Bizsergés

Nagyon idegesít, hogy vasárnapig még nem mozoghatok semmit. Benne van a boogie a lábamban, futnék, mennék erősítésre, időtlen idők óta nem jártam jógán se... És van egy olyan új terv is, hogy néha szeretnék úszni egy kicsit. Jövő héten be akarom tervezni a Decathlont, ahol elég olcsón árulnak dresszt, sapkát, szemüveget, az egész cakklipakli kábé 4000 Ft-ból kijön. Aztán az a terv, hogy heti 3 futás, heti 3 erősítés, átfedéssel, és egy jóga/egy úszás váltva, megtartani a heti két pihenőnapot. Plusz havonta egy masszázs, az nagyon helyrehozott és kell. Azt hiszem, megpróbálom előre beírni majd ezeket a naptáramba, hogy erősítsem az ismételt kiépítést. Sokszor ment ez már nyáron, aztán sajnos a munka időnként megborította, de kopogjuk le, azon a fronton nem állok rosszul, kicsit tudok előre dolgozni, így hátha nem kell szoros határidők miatt lemondani az edzésről.

 

De most először hadd teszteljem már az új cipőmet!!!

 

 

Stats

És egyébként nagyon kis patentre kijött az utolsó futással a statisztika: 180 futás, 1300 km a pillanatnyi összteljesítmény :). Most vasárnapig tart a kényszerpihenő, aztán remélem, semmi egészségügyi hókamóka nem jön már közbe, idénre pont elég volt. Készülnek a jövő évi futótervek, nyár közepéig vázolódik a következő etap.

 

Az új barátom pedig ő, egyelőre teszteletlen:

 

És valószínűleg veszek belőle még egyet, merthogy van tiszta feketében is:

 

Summa

Kényszerpihenő alatt akár beszámolót is írhatok.

A 30 km mellé egy tényezőt nem számoltam: hogy tényleg 30 lesz. Celsius fokban is. Minden logisztikai nehézség - fél egykor estem ágyba, iszonyú fárasztó napom volt a futás előtti, fizikailag is, plusz folyamatosan glutén- és laktózmentesen kajáltam, hogy ne jöjjön vissz a puffadás-émelygés - ellenére úgy álltam oda a rajthoz, hogy na, jókedv, vidámság, fussunk, fussunk, szaladjunk. Az iPod is a "The best is yet to come"-ot keverte nekem a rajthoz, hát nem minden fasza? Dilemmáztam, de végül edzői utasítást követve az 5:20-as tempóhoz álltam be, és egész szépen, az első 5-6 km-en tudtam tartani az 5:30-35-öt. Ami ezért nem szokásom. Ott már kezdtem érezni, hogy ebben a hőségben ez nem lesz egyszerű. Sokat figyeltem a telefont, hogy mi a tempó, akkor még optimistán úgy éreztem, hogy ha kilométerenként eldobok egy századot, akkor ezzel a kis lassulással még akár a 3 órán belüli idő is összejöhet.

 

Muhaha.

 

Mindenesetre az első 10 km-t még 5:40 körül futottam le, bőven egy órán belül, felteszem, 10K-ra personal best-tel, de őszintén szólva nem emlékszem, hogy mi volt az időeredmény. De akkor már tudtam, hogy itt fel fog gyorsulni erősen a lassulás (szép képzavar). És iszonyú lassúnak éreztem a tempóban, meg a kilométerek is nagyon-nagyon lassan növekedtek. Pszichésen ez borzasztóan igaz volt (kösz, hogy utóbb írtátok meg :D ) - nem volt jó Pesten futni. Ami azt illeti, Budán se. Pontosan tisztában voltam a távokkal, a metrómegállókkal, a villamosmegállókkal, és hát a Lágymányosi-hídnál tudni, hogy gyűrjük az Árpád-hídig... na asszem az mélypont volt.

 

A hibáknál ne feledjük az új, kompressziós futózoknit - mentségemre legyen mondva, hogy én 15 fokból jöttem és két napja nem száradt meg a szokásos, de ettől még nem segített, hogy hőség, lihegés ÉS még a talpam is hülyén bizsereg. Bónuszban a sarkánál kikopott futócipő is úgy döntött, érzi, hogy ez az utolsó utunk együtt, bosszúból feltöri a sarkamat.

 

Az időeredményt két óránál adtam fel. Arra még futotta az erőmből, hogy behúzzam a 20 km-t 1:58-ra, ami szintén personal best. De onnantól a vánszorgás már 7:00 min/km fölötti tempót jelentett, amit néha, lejtősebb szakaszokon kínkeservesen lehúztam 6:40 körülre. Amit szintén én csesztem el, az az, hogy túl sokat ittam a frissítőállomásokon. Tudtam, hogy sok, de egyszerűen muszáj volt abban a rohadt melegben. Sok víz, sok izoital, még kólát is nyomtam, aztán arra megint sok víz és kővel a hasamban küzdöttem. Nem volt jó. A végére a derekam is megfájdult. Az utolsó 5 km életem leglassabb 5 kilométere volt, kínkeserves, szinte a százmétereket is számoltam fejben. A telefont ekkor már nem néztem, úgy döntöttem, nem frusztrálom magam az idővel.

 

3:15-re értem be. Sokat bőgtem. Menet közben fogalmazódott meg benne, hogy elfutottam az elejét, hogy fejben nem tudtam magam tartani, hogy a meleggel nem tudtam megbirkózni jól - hogy én hibáztam. Csak azt járt a fejemben, hogy nesze, bazdmeg, alázat. Aztán később olvastam a futótársak beszámolóit, hogy a hőségben mindenki szétesett, 30-45 nemkívánt percek kerültek a kitűzött célokra, utána jobb lett. Ja és a Runkeeper szerint 30,78 kmt futottam (plusz bemelegítésként 1,5 kmt).

 

Mindenesetre az áprilisra álmodott maratont szépen halasztom. Nem kell sietni, ráadásul ahhoz januártól heti 4x kéne futni, ami addig biztosan nem fog beleférni, amíg olyan korán sötétedik. Azt hiszem, szeretnék még egyszer nekilódulni ennek a 30 km-es távnak, jobb élményekkel távozni.

 

Gasztroenterológiai vizsgálatokra előjegyeztek, a doki szerint laktózérzékenység lehet, küszöbértéktől függően néha átlépem, amit bír a szervezetem, néha nem, ezért nem tudom, mikor és mitől borulok meg. Amúgy azóta ehetek mindent (bár tejből laktózmentest nyomok), nincs rosszullét.

 

Szom

Pár hete kezdődtek a problémák. Ebédre ettem egy barna színű (who knows) zsemlét a menzán a saláta mellé. Meg a szokott tejeskávék. Felpuffadtam, rosszul lettem. Ugyanaznap ettem többek között egy adag friss bagettet vacsorára, nagyon hosszú idő óta először. Felpuffadtam, émelyegtem, rosszul lettem. Mivel akkor is ettem sajtot, a laktózprobléma visszatértét se tudtam kizárni, úgyhogy laktózmentes tejre váltottam. Talán még egy hasonló kör volt, arra figyeltem, hogy se menzazsömle, se fehér kenyér ne legyen, meg amúgy is módjával, a tej maradt laktózmentes, sajt-egyebek rendes. Tegnap este megint puffadás-émelygés a következőket követően: két tükörtojás, egy fél szelet rozsos kenyér, sok paradicsom, két mini karika kecskesajt, két szelet sonka. Napközben volt vagy négy tejeskávé (laktózmentes tejjel) és feta sajt a salátámban, ami miatt most sajnos nem a tejtermékek állnak a gyanú középpontjában. Ma reggel pedig zabkása és laktózmentes tejeskávé - megint puffadás és émelygés, de enyhébb, mint este. És szépen követhetően 1,5-2 órával kaja után jön elő. Cöliákia gyorstesztet csináltam úgy másfél hete, az negatív lett, de ugye nem 100%-os. Úgyhogy most a(z egyre inkább tele lévő) tököm se tudja, mi van, mert ettem az elmúlt időszakban pl. rozskenyeret is és volt problémamentes zabkása is, szinte minden nap.

 

Jövő héten megyek gasztroenterológushoz, kezdjük el futni a köröket a vérvételtől kezdve. És nagyon nem vagyok boldog.

 

 

Just 30

10 napon belülre kerültünk a 30 kilométerrel kapcsolatosan. Fosok. Ami jó, hogy le tudtam futni egy félmaratont 3,3 km "bemelegítő" futás után és utána, ha fogcsikorgatva is, de lement még 2 km - így jött össze a 26,5 km eddigi maximumom. Fejben tudom, hogy ez alapján meg az eddigi három hónap edzéseire építve menni fog a 30 is. És Budapest laposabb részein futunk, ami mondjuk üdítő változatosság lesz :D. A vasárnapi félmaratont pedig szintén viszonylag sima terepen végig jól bírtam, tény, nem is hajtottam (ez volt a főnöki utasítás), a 2:15 nem sokkal marad el a hajtós félmaratonjaimtól. Fejlődök, ezt érzem. Érdekes és elgondolkodtató, hogy a vega egy hónapom időszakában tett futásaim továbbra is tartják a gyorsasági rekordokat, az is tény viszont, hogy akkor rövidebbeket futottam, úgy könnyű gyorsnak lenni :). És azért tudtam ilyeneket is produkálni - 30 másodperces sprintek, közte ugyanennyi lassabb szakaszok:

És nemrég megfutottam életem legjobb 10K-ját 57:14 min alatt - a Spartathlon jó motiváció :) -, 05:43-as átlagtempóval és még csak meg se akartam bele dögleni. Szóval van sok pozitívum, amit összegyűjtögettem az elmúlt hónapokban. De basszameg, a 30 kilométer az mégiscsak 30 kilométer :).

 

 

A little less conversation, a little more action

Azt hiszem, nem nagyon érdemes két és fél hónappal ezelőtti dolgokat visszaolvasni, jobb, ha nem akarok mindenre kiterjedően ennyit összeszedni, csak summázok.

Futás:

Megvolt vasárnap a 4. félmaratonom. Október 11-én irány a 30K. Huh. Izgulás van, a legtöbb, amit futottam, az 26,5 km volt. A szeptemberem igen zúzósan telt, összesen 155 km (!) futás áll mögöttem, augusztusban közel a harmada, igaz, ambuláns műtét miatt két hét kiesett. Az idei eddigi futásaim összesen: 596,2 km, tehát úgy néz ki, a januárban kitűzött 700 km simán meglesz :). Kezdenek a 10 km körüli távok is simulni, jól esni, ugye minden viszonyítás kérdése, a 26,5-hez képest a 21 is sokkal kezelhetőbb mentálisan :D, és persze fizikálisan is. Szóval a futással megvan az összhang. A heti négyet túledzettség miatt visszavettük heti háromra, és a masszőr is sokat segített, ebből sikerült kimászni.

 

Erősítés:

Nyáron kaptam meg az első 3 hónapos adag után a következő etapot. Ez sokkal zúzósabb és úgy érzem, nagyobb szintet léptünk, mint korábban. A futás fókuszba kerülésével kissé csökkent itt a lendület, meg nehezebben tudom ezt már beépíteni a munkaidőmbe úgy, hogy tovább tart egy-egy kör, mint korábban. Most próbálom visszahozni heti 3-ra, bár lehet, hogy heti 2-vel fogom váltogatni (tehát 2-3-2-3), hogy ne legyen túledzettség. 50 kg lábbal kitolva? :) Karban nagyon látványos a fejlődés, hasnál is alakul, és a fenék is emelkedni látszik végre :).

 

Jóga:

Hát szegénykém nyár óta mostoha, leginkább ő esik ki, a fixált pénteki időpont miatt. Szintén szeretném visszahozni.

 

Kaja:

Van végre két étrendem is, már csak követni kéne őket egy olyan időszakban, amikor semmit nem borít meg semmi... A mennyiségi csökkentést kábé sikerült kivitelezni, sokkal kevesebb a kenyér, a krumpli, tészta szinte teljesen kiesett, több a zöldség. Eszem néha halat is, ami nálam baromi nagy szó!

 

Kávé:

Sokkal kevesebb tej, egy liter a cégnél már kitart 5-6 napig, de a cél - napi 3 kávé - még nem valósult meg.

 

Hát így. Alakulok. Csiszolom. Eredményeknek örülök!

 

 

A picture's worth

:)

Futás

És akkor a futásokról.

Áprilisban írd és mondd, 4 alkalommal jutottam el futni, összesen 24,9 km-t. Jó, volt húsvéti utazás, miegymás, de nem lett túlságosan rózsás hónap.

Májusban kezdett a fejemben konkretizálódni az utolsó napra eső félmaraton és alaposan (jó okkal) befostam, hogy az év első hónapjában (okés, műtét is volt) sikerült 104,7 km-t futni, jórészt aprókat, mi lesz itt. Úgyhogy ebben a hónapban 9 alkalommal (versennyel együtt) felhúztam a futócipőt és futottam összesen 89,2 km-t. Két héttel félmaraton előtt egy ritka szarul sikerült 16 km-t kínlódtam össze, nem vittem innivalót, túlöltöztem magam, kurva meleg volt. Ettől még jobban megijedtem, és a következő hétvégére - igen, félmaraton előtt egy héttel... - beütemeztem egy 18 km-es futást. Ami jól sikerült, de ettől némileg amortizálódtam a félmaratonra. (A versenyről majd külön poszt jön.)

 

Június. A nagy változás hónapja. Ráhümmögtem egy októberi maratonra felkészítő tervre. Hogy hmhm. Ugye a januári tervek között szerepelt, de a mostani elbaszott félmaratoni felkészülés meg úgy általában az idei futásmennyiségem után erős kérdőjelek voltak a fejemben, hogy jó lenne-e ez nekem. Aztán amikor a figyelmemet felhívták, hogy ugyanakkor van 30K-ra is lehetőség, el is dőlt, hogy ez kell nekem. Úgyhogy lett nekem futó személyi edzőm és kapom hatodika óta a heti edzésterveket, személyre szabottan. Október 12-én pedig 30K :). Ennek megfelelően a június úgy lett 91,4 km-es - all-time record -, hogy a Runkeeperrel csak a szabadtéri futásokat vezetem, a futópadokat nem viszem fel. És 12 db szabadtéri futásom is volt - szintén all-time record.

 

A menetrend kábé úgy néz ki, hogy heti 4 futás van beütemezve (azt mondtam, három belefér, a negyediket nem ígérem, ehhez képest... :D ). Van egy 8 km-es a hét elején, amibe gyorsítókat variálunk. Van egy 4 km-es sprintes futópadon a hét közepén. Pénteken egy könnyű 5 km a jóga mellé és vasárnap egy kényelmes hosszú.

 

Csinálom, mint a kisangyal. És jó. Ez hiányzott nekem nagyon az októberi félmaraton után, az irányítás, az útmutatás, az értő segítség. A faszért vártam én erre félévet... Na mindegy. Szóval szakember. Erre is. És így, hogy a futás is rendszerbe került az erősítéssel (külön poszt) és a jógával együtt, újra motivált vagyok ezen a téren is.

 

Idén így összesen már 302,3 km-t futottam. Tehát a kitűzött cél - 700 km idénre és legalább heti 2 futás - megvalósíthatónak tűnik. Sőt. :)

 

 

Jóga

Na akkor - bár ma versenyféle volt - kezdem a legegyszerűbbel. Beindult a jóga. Április elején mentem el először, hogy nézzük meg, szeretjük-e egymást. Kellemes meglepetésként kiderült, hogy ugyanaz a pasi tartja, aki a csikungot. És hát nem volt könnyű. Nagyon régen - tán tíz éve? - jógáztam egy évig, de valahogy a sok nyújtás maradt meg belőle leginkább. Az például nem, hogy hardcore plank is a menü része. Aztán az április-május sűrű lett és valahogy mindig a péntek bizonyult a tartaléknapnak, úgyhogy mindig a jógát áldoztam be. Júniusban összeszorítottam a fogam és azt mondtam: akkor MOST beépítjük. És be vanik építve :), egy hét maradt ki, amikor beteg voltam. És jó. És jót tesz. A székem és a monitorok is ergonómiai kiigazítást kaptam pozíciójukra nézve, ennek és a jógának tudom be, hogy megszűnt az aggasztó bizsergés a nyaki csigolyáim körül. Kicsit talán javult a - lényegében nemigen létező :) - rugalmasságom is, már nem akarok belehalni egy nyújtott térdes lehajolásba. És a végén a savászana az mindent megér. Szóval jóga jó, jóga marad. Minden pénteken.

Babe

I'm back again :).

Te jó ég, tudtam, hogy régen nem jártam itt, de hogy három hónapja... Pedig irgalmatlan mennyiségű dolog történt, második félmaratontól a heti három súlyzós edzésen át új célokig. Összekapom magam és jegyzetelek, maradjon nyoma. Mert egyre ügyesebb vagyok, egyre szívósabb, egyre inkább megvalósul az, amit az idénre tűzött célok között megfogalmaztam: hogy megtaláljam az utamat.

 

És amikor a tükörbe nézek és azt látom, hogy (egyelőre még csak megfeszített állapotban, de ez se semmi) rajzolódnak a kockák körvonalai a hasamon (jó, csak a felső részén, de ez se semmi :) ), és fasza kis vádlim lett - végre egy testrész, amivel maradéktalanul elégedett vagyok! - és a karom is tonizáltabb, akkor ott a mosoly. És jólesik!

Csütörtök

Reggeli: 3 dl tejeskávé, kis tálka zabkása, 1 kk. eperlekvár
Délelőtt: 0,5 l gyümölcstea, 2,5 dl tejeskávé, 12 szem mandula, 3 dl víz, 1 müzliszelet

Ebéd: 1 tányér paradicsomos tészta, 2 ek. parmezán, 3 dl víz, 1,5 dl cappuccino

Délután: 0,5 l víz, 2 dl tejeskávé, 5 szem aszalt szilva, 8 szem mandula

Vacsora: 2 dl víz, 6 dl tej, 4 pici pirítóskenyér, 1 szelet sajt, kis vaj, kis mustár, pár levél friss spenót, 2 kókuszgolyó

Edzés:

12,5 perc háttámlás bicikli, 5 km

50 felülés

7 perc evezés, 1265 m

10 perc lépcsőzés

30 kg-val 20+3x10 leg press

5 kg-val 20+10 belső comberősítő

Pótoljuk a lemaradást, ez volt a tegnapi nap. Kicsit rövidebbre sikerült, mint a szokásos, mert egy munka miatt időben záráshoz közelebb tudtam menni, de igyekeztem intenzívebbre fogni. A leg pressnél a súlyt tovább kell növelni, sok ez az 50 ismétlés. A biciklizés elég fárasztónak bizonyult, majd legközelebb kipróbálom, hogy milyen a másik - ülős? hogy a tökömbe hívják ezeket? - típus. Az evezést időben hagytam a múltkorival azonosra, kicsit intenzívebbre sikerült. Most délben kajáltam és 14:00 körül mentem le, mert az utolsó alkalommal evés előttre időzítettem és nem esett olyan jól, voltak szédülős pillanatok.

 

És az a jó benne, hogy erősíti a kitartásomat, alkudozok magammal a percekről, igyekszem tartani az elképzeléseket. Nem sunnyogom el a fárasztó részeket, vicsorgok, de végigcsinálom a kitűzött terveket. És közben igyekszem arra gondolni, hogy erősebb vagyok, jó lesz ez nekünk a testemmel.

 

Legközelebb pedig megpróbálom nem elfelejteni azt a kurva vizet levinni.

 

 

Szerda

Reggeli: 3 dl tejeskávé, kis tálka zabkása, 1 kk. baracklekvár
Délelőtt: 0,5 l gyümölcstea, 2,5 dl tejeskávé, kb. 12 dkg sárgarépa, 1 ek. hummusz, 3 dl tejeskávé

Ebéd: 1 nagyobb bablepény (1 doboz konzerv bab, kis főtt krumpli, 1 tojás, kb 10 dkg liszt keveréke kisütve 5 nagy lepénnyé), 3 dl víz, 1 alma, 3 dl tejeskávé

Délután: 3 dl víz, 2 ek. aszalt vörösáfonya

Vacsora: 3 dl tej, 4 pici toastkenyér, 1 szelet sajt, kis vaj, kis mustár, 6 levél spenót, 1,5 tv-paprika, 10 db ropiperec, 1 dl vörösbor

 

Úgy döntöttem, vasárnappal bezárólag fejezem be a kajanaplózást ebben a formában, az edzést folytatom majd értelemszerűen. Aztán nekiállok majd megint a myfitnesspalnak, mert sanda a gyanúm, hogy a mostanra lassan kialakuló edzésmennyiséghez képest kevés a kalóriabevitelem és esélyesen nem is megfelelő összetételű. Az eddigiekből azért annyit levontam, hogy a csokifüggés téli leállítása sikeresnek és tartósnak bizonyult, a kenyér/rágcsa azért döcögősebb, de hát tudtam is, hogy ez problémásabb terület. Ugyanakkor sokkal, de sokkal jobb a helyzet ezen a téren is, mint hónapokkal ezelőtt, igyekszem fogni és alapvetően sikerül is. A kenyérnél némileg belecsapott a lecsóba a melegszendvicssütő, amit a férjem hozott haza, azért a négy pici toastkenyér, fincsi - vega - melegszendvicsek sülnek. A másik, hogy a hétvégén hosszú gyerekezés után idegnyugtató hatással kinyitott vörösbort csak én iszom, és így eltart egy jóideig, amíg elfogy, mert kevés is elég, de azért idegesítő, hogy ott áll a hűtőben. Venni kéne marhahúst és pörköltbe elfőzni a maradékot a pasimnak, így mindenki jól járna :). A folyadékfogyasztás oké, a napi 4 tejeskávét nem lépem túl, és próbálkozom időnként azzal is, hogy Nespressot igyak - mert az kisebb adag és kevesebb tejet is öntök hozzá, vagy büfés cappuccinot, ami még kisebb adag. De majd a szakértő remélem, mond mindenre okosakat.

 

 

Kedd

Reggeli: 3 dl tejeskávé, kis tálka zabkása, 1 kk. baracklekvár
Délelőtt: 0,5 l mentatea, 2,5 dl tejeskávé, 10 szem mandula

Ebéd: 3 dl tejeskávé, 10 dkg paradicsom-uborka-paprika-hagyma saláta, 1 kk. olívaolaj, 1 kk. balzsamecet, 1 nagyobb bablepény (1 konzerv bab, kis főtt krumpli, 1 tojás, kb 10 dkg liszt keveréke olajban kisütve 5 nagy lepénnyé), 0,5 l víz, 1 müzliszelet

Délután: 2,5 dl tejeskávé, 12 szem mandula, 1 abonett

Vacsora: 2 tükörtojás, egy nagy marék friss spenót, 2 ek. tejföl, 1 abonett, 4 kókuszgolyó, 4 dl gyümölcstea

Edzés:

- 14 perc futás, 5,5%-os lejtő, 8,4 km/h (1,91 km)

- 7 perc evezés, 1235 m

- 16 perc lépcsőzés, 5-ös fokozat a 12-ből

- 20 felkar emelés 2,5 kg-val

- 5x10 felülés

- 4x10 guggolás 8 kiló súllyal

- 50 lábkitolás 20 kg súllyal

- 50 kifelé comberősítés 5 kg-val

- 20 befelé comberősítés 5 kg-val

 

Az evezéssel kezdünk barátokká válni lassan, igyekszem intenzívebben csinálni, jobban odakoncentrálni, nem csak húzogatni mechanikusan. Volt ismerős, aki evezett, úgyhogy tőle tudom, hogy ezt óvatosan lehet csak emelni, nem is nagyon tervezem jobban. A futást fokozatosan vissza akarom venni 10 percre, tényleg csak bemelegítés jellege legyen, párhuzamosan növelem a lépcsőzést és az evezést. Lehet, hogy megnézem az ellipszis trénereket meg a biciklit is a változatosság kedvéért, de ilyen kardióbb jellegűnek ennyit gondolnék. A súlyzókkal még óvatos vagyok, a kitoláshoz a 20 kiló kevés szerintem, mert az 50-et le tudtam nyomni, azt emelni kell, a többivel vigyázunk. A squatokról nem vagyok meggyőződve, hogy 100%-osan jól csinálom :(, tök szar, hogy nincs egy segítő ember, aki ott helyben beállítana.

 

Hétfő

Reggeli: 3 dl tejeskávé, kis tálka zabkása, 1 kk. baracklekvár
Délelőtt: 0,5 l gyümölcstea, 3 dl tejeskávé, 12 szem mandula, 1 banán

Ebéd: 3 dl tejeskávé, 18 dkg görögsaláta, negyed ananász, 9 dkg panna cotta

Délután: 3 dl tejeskávé, 1,5 dl cappuccino, 2 dl víz, 1 müzliszelet

Vacsora: 3 közepes szem krumpliból készített krumplipüré (vajjal, tejföllel), kb. 15 dkg jégcsapretek, 3 szem kókuszgolyó

 

Egész jól bírom ezt a húsmentességet amúgy. Nem állítom, hogy nem szemezek néha a sonkával a hűtőben, vagy hogy nem esik nehezemre elkerülni a menzás a húsos főételt, de nincs az a maró hiányérzet. A hatást nehéz meghatározni, mert ugye most hozom fel ezt a súlyzós erősítést is, meg jön vissza a futás, szóval a tököm tudja, hogy éppen mi hat rám és hogyan. Korábban sem faltam nagyüzemben a húst, szerintem simán volt heti 2-3-4 vega napom, úgyhogy talán ezért sincs az a naaaagy "könnyebb a testem, frissebb az elmém, elmúltak a pattanásaim" stb. életérzés, mert nem olyan nagyon radikális változás ez. De jól érzem magam, leszámítva a hátamban egy idegbecsípődést, ami viszont reggel óta gyötör, remélem, kimozogja magát hamarosan.

 

 

Vasárnap

Munka, munka és munka, némileg maga alá temet megint. Ha lemegy ez a hét, remélem, kicsit jobb lesz, bár nyárig inkább ez állandósul.

Reggeli: 3 dl tejeskávé, kis tálka zabkása, 1 kk. baracklekvár
Délelőtt: 3 dl tejeskávé, 3 dl víz, 1,5 szelet sajt, 1 alma, 3 kókuszgolyó
Ebéd: 2,5 friss spenóttal és tejföllel töltött palacsinta, 3 dl tejeskávé,
Délután: 3 dl tejeskávé, fél körtekompót, 1 ek. mascarpone
Vacsora: 3 dl víz, 0,5 l gyümölcstea, 2 pici toastkenyér, vaj, 1 szelet sajt, 10 dkg jégcsapretek, só, 3 szem tejkaramella, 1 kókuszgolyó, 1 üres palacsinta

Amúgy a húsleves volt a nagy kérdőjel, de végül nem ettem.

Celebrate good times

Tavasz, napsütés, tizensok fokok, vidámság, hurráoptimizmus.

Reggeli: 3 dl tejeskávé, kis tálka zabkása, 1 kk. baracklekvár
Délelőtt: 3 dl tejeskávé
Ebéd: egy tányér diós tészta, 1 kk. porcukor, 3 dl tejeskávé,
Délután: 6 dl tejeskávé, 2 abonett, 2 ek. tejföl, 3 dl víz
Vacsora: 2 lágytojás, kb. 3 dkg uborka, fél tv. paprika, 12 szem koktélparadicsom, fél vöröshagyma, 1 ek. olívaolaj, 1 ek. balzsamecet, 3 db kókuszgolyó, kb. 1 dl vörösbor

És elmentem délután futni. Egy gyorsat terveztem, beütöttem, hogy 5 perc bemelegítés, 20 perc gyors futás, majd nekilódultam. És toltam és toltam és toltam, bár menet közben valahogy lassúnak és nehézkesnek is éreztem magam, amikor 10 perc után bemondta az audiodomina, hogy 5:11 az átlagtempóm, összeszorítottam a a fogaimat és igyekeztem tartani a tempót, szembeszél és dombok ellenére. Mindenesetre éreztem, hogy sokat kivesz belőlem és végül - bár nem szeretem az ilyesmit, és általában győz az akaraterő - megalkudtam magammal, hogy legyen csak 20 perc, de szálljunk ki egy personal best élményével, kell egy kis önbizalomnövelés meg jó érzés meg ilyenek. Úgyhogy így lett, 20 perc és némi hazagyalogolás, de 5:17-es átlagtempó - juhúúú - és 3,79 km ennyi idő alatt. A kávé több lett, mint szerettem volna, de kit érdekel, amikor a tüdőm kiköpve szélsebesen száguldozok a nagyvilágban? :)

Amúgy egy érdekes kérdés, hogy vajon a tavasz, az a pár súlyzós edzés, a két hete tartó vega kaja járult hozzá ehhez, vagy ezek közül több is?

Mindjárt más

A tegnapi nap pedig így nézett ki, Oreótól és sült krumplitól mentesen:

Reggeli: 3 dl tejeskávé, kis tálka zabkása, 1 kk. baracklekvár

Délelőtt: 0,5 l mentatea, 2,5 dl tejeskávé, 12 szem mandula, 1 banán

Ebéd: kb. 2 dl (vegyes) zöldségkrémleves, 2 ek. kenyérkocka, 13 dkg saláta (sárgarépa, tejfölös uborkasaláta, fejes saláta), 1 ek. tejfölös öntet, 2 ek. édes túró, 1 ek. gyümölcskompót, 1,5 dl cappuccino

Délután: 3 dl tejeskávé, 125 g barackos joghurt

Vacsora: 2 dl víz, 4 pici toastkenyér, 1 szelet sajt, kis mustár, kis hummusz, kb. 3 dkg uborka, fél kápiapaprika, 3 dl limonádé

Az intervalfutás is megvalósult, méghozzá istenes jó idővel, hajtottam, mint a güzü (volt mit kiverni a fejemből). A szokásos 32 perc - 5 perc bemelegítés, 11x1 perc lassú/1 perc gyors váltakozása, 5 perc levezetés - alatt megtettem 5,7 km-t, az átlagtempó pedig 5,37 min/km volt, ami a harmadik legjobb időm és hát igen régen produkáltam hasonlót. Kurvára el is fáradtam a végére, szó se róla. De elégedettség, elégedettség. Jutalomból befeküdtem a kádba, amire szintén nem emlékszem, mikor történt utoljára, de nagyon jól esett forró vízben kiáztatni magam. Pedikűr, hajra is jutott balzsam, a testre is krém utána. És kerek lett a nap vége: úgy láttam, mintha (mintha!) a hasam kezdene kissé (kissé!) feszesedni és talán (talán!) kisebb is lett.

Hm

Hát szóval tegnap fárasztó napom volt. Nagyon fárasztó, kihúzott az egész napos hajtás, agyilag teljesen zokni voltam. És este még a kisebbik is beleszart a fürdővízbe :).

 

Reggeli: 3 dl tejeskávé, kis tálka zabkása, 1 kk. baracklekvár
Délelőtt: 0,5 l gyümölcstea, 3 dl tejeskávé, 12 szem mandula, 1 körte, 0,5 l rooibustea

Ebéd: 1 tál paradicsomszószos főtt tészta, 1 ek. parmezánnal, 3 dl tejeskávé

Délután: 3 dl tejeskávé, kb. 15 dkg sárgarépa, 1 ek. hummusz, 6 Oreo keksz

Vacsora: kb. 15 dkg hasábburgonya, 1 ek. ketchup, kb. 1 dl vörösbor

 

Legalább a négy kávét tartottam, hús és kenyér nem volt (oké, ez a sült krumplival kissé demagóg :) ). Ma tornázós napot akartam volna tartani, de reggel már a kocsiban jutott eszembe, hogy nem elég, hogy nem tettem be váltás bugyit, de szerdán kilyukadt az edzés végére a zoknim és azt is kidobtam. Úgyhogy bejelentettem a társlogisztikusomnak, hogy este ha hazaérek, elmennék egy rövidet futni. Megnézném megint az intervalfutásomat, hogy most miként megy.

 

 

Naplózás

Egy hétig vezetnem kell a kaját és az edzést, úgyhogy következzék a tegnapi nap:

Reggeli: 3 dl tejeskávé (1,5 dl kávé, 1,5 dl 1,5%-os tej), kis tálka zabkása (kb. 3 púpozott evőkanál zabpehely forró vízzel felöntve, plusz úgy 4 ek. tej) 1 kk. baracklekvár
Délelőtt: 0,5 l gyümölcstea, 6 dl tejeskávé, 12 szem mandula, kb 1 dkg diós sajt, 3 szem aszalt barack, 4 dl víz

Ebéd: 15 dkg saláta (fejessaláta, sárgarépa, tejfölös uborkasaláta), 1 keménytojás, 1 ek. tejfölös öntet, kb. 3 dkg sokmagos kenyér, 10 dkg édes túrókrém, 4 dl víz

Délután: 3 dl tejeskávé, 1 almás müzliszelet, 0,5 l gyümölcstea, 1 alma
Vacsora: 2 szelet sajt, 2 szelet kisebb toastkenyér, kis mustár, kis hummusz, kb. 3 dkg jégcsapretek

Edzés:

- 15 perc futógép, 5% lejtő, 8,7 km/h

- 15 perc lépcsőzés, 5-ös fokozat a 12-ből

- 6,5 perc evezőpad, 1 km

- 5x10 felülés padon, feltett lábhoz

- 2x15 abdominal crunch 15 kg-os súllyal

- 3x10 guggolás 2x6 kg-os súlyzóval

- 2x10 lábkitolás 50 kg-os súllyal (nem tudtam, hol kell átállítani :) ), 20 lábkitolás 15 kg-os súllyal (megtaláltam :) )

 

Igen, a kenyér tegnapi napon először visszakerült az étrendbe. Gondolkodtam, de úgy véltem, sikerült megakasztani az elmúlt hetekkel a függőséget, az edzés miatt viszont kell a kalória a szervezetemnek. És semmi normális nem volt a kajáldában, estére meg már jócskán éhes is voltam, azt meg nem akartam, hogy eszek egy adag salátát, aztán beüt az édességigény. Remélhetőleg most már normalizálódik a kapcsolatunk, úgy maradhat visszafogott mértékben.

 

Hús továbbra sincs, mostanság azért már nehezebben viselem néha, a hűtőből szép kis sonkák meg májpástétomok kukucskálnak és a kajáldában is ehetőnek tűnt pár húsos kaja. De ezt még tartom mindenesetre.

 

A tegnapi edzés jólesett, mára sajog a seggem rendesen, meg a karomat is érzem. Érdekes, evezés közben inkább az alkarom húzódik, ma viszont főleg a felkar izomlázas. Mindenesetre azt is felfedeztem, hogy méri a "leevezett" távolságot, ez jó motiváció volt a múltkori 5 perc túllépésére. A rövidujjú pólóra váltás jó ötlet volt, a vizet az irodában felejtettem, az szívásnak bizonyult.

 

 

 

 

Elfáradtam

Illetve nem tudom, kellemesen érzem magam, de kezd rajtam lassan zsibbadás erőt venni. Összerakom gyorsan, mit alkottam a teremben.

 

20 perc futás - levettem, ahogy ezt terveztem is és jó ötletnek bizonyult. Az emelkedőt kicsit még növeltem 5%-ra, a tempót 8,5 km/h-ra, így 2,78 km-t tettem meg.

10 perc lépcsőzés - ezt meg egy kicsit emeltem, igyekeztem úgy csinálni, hogy a seggem dolgozzon jobban, de még gyakorolni kell a mozgást

5 perc evezőpad - ez ismerkedős jelleggel ment, érdekes, az alkarom fáradt el benne a legjobban

50 abdominal crunch 15 kg-os súllyal - na ez már gyilkosabb volt, többször meg kellett állnom és a vége erősen fogcsikorgós-nyögős lett

pár perc vádliveszítős gép, amikor fentről lefelé kell húzni, asszem 4 kg-os súllyal, de itt már összefolynak a dolgok

pár perc belső combfeszítő

pár perc külső combfeszítő

30 guggolás 2x6 kg-os súlyzóval, mert valaki eltüntette az 5 kilósokat. Na ez is nyögős volt.

 

A jó hír, hogy a rövidebb futás miatt kevésbé lett vörös a fejem. A rossz, hogy csak dél körül tudok menni, reggel nincsenek nyitva, marad a küzdelem a sminkeléssel. Kistörcsit és vizet már vittem.

 

Kenyér nuku, hús nuku, igyekszem szépen mindent tartani. Néha nyúlok a felvágottért, meg oda kell figyelni, hogy a gyerek májkrémes kenyérmaradékát ne egyem meg - dupla okból, ugye! -, de amúgy nem okoz gondot. Meleg kaját nem eszem napok óta, vagy nem jutok el kajálni edzés/bevásárlás miatt, vagy nincs kedvem. Tegnap 4 kávé, ma 3 lesz.

 

 

Shopping

Töprengtem rajta, mert tegnap bizony vérszemet kaptam, de nem mentem le ma végül a konditerembe, majd holnap, megnézem a reggeli mókát. Ehelyett kiszaladtam bevásárolni. Egyrészt a kurva anyjukat, annyiba kerül két körömcipő sarokcseréje, másrészt jól feltöltöttem a zöldségraktárakat. Teljesen nyers spenótfüggő lettem :). Van mandula is, jégcsapretek, uborka, paradicsom, paprika, hajrá, veganap! Bűnöztem macaront, a mai naphoz jólesett. Papucs csak drága márkás volt, pofátlanság, hogy azok miatt nem tartanak kiciócó kínai flipflopot. Drágát nem veszek, az már 30% bőr tűsarkú :).

 

Vettem viszont víztisztító kancsót, mert itt bent elég kemény a víz és iszonyú lerakódások keletkeznek pár nap alatt a vízforralóban. Plusz ezt már szeretném inni is, úgyhogy beüzemeltem.

 

Tegnap maradt a kávék száma három, ma négy lesz, de nem több. Kenyér nuku. Hús nuku.

 

És azt kell mondjam, ma ritka jól éreztem magam a bőrömben, a havibajos puffadás-felvizesedés ellenére.

 

 

Huuuuhhh

Hát lementem. Aztán vissza is jöttem, miután a szatyromba borult joghurt miatt kipakolt nadrág a szobában maradt :). Úgyhogy megint lementem. Az illetékes elvtárs nem akart előkerülni, úgyhogy átöltöztem és nekiálltam. Először ismerős terepre óvatoskodtam: beállítottam 30 percet a futógépen. Sokan voltak, úgyhogy nem akartam ott téblábolni, meg gondoltam, bemelegítésnek jó is lesz. Utoljára talán 2007-ben futottam gépen, úgyhogy kicsit fura élmény volt elsőre. Ettől csak egy furább és régebbi élmény került felelevenítésre egyidejűleg: még létezik az MTV! Szerintem úgy 20 éve nem láttam... És hát most sem okozott akkora élményt, hogy a következő 20 évet ne tudnám kibírni nélküle, de asszem ez ilyen állandósított tévéműsor arrafelé.

 

Az első negyedóra alatt fokozatosan emeltem a sebességet 8 km/h-ig és 4%-os lejtőig. Azt kell mondjam, kurva lassan telt el ez a félóra, kint a szabadban sokkal könnyebb meg gyorsabb. Állítólag 3,78 km-t futottam ennyi idő alatt. Menet közben meg bőszen sasoltam a népeket, ki mit és hogyan csinál. Biciklire nem akartam átülni, az ellipszis tréner meg a másik ilyen oldalsó taposós izé több koordinációt látszott igényelni, mint amit én most magamban éreztem volna, úgyhogy átmentem a lépcsőzőgépre. 10 percet szerettem volna, hát 5 sikerült, valahogy nagyon felment a pulzusom, kezdtem nem jól érezni magam, úgyhogy lejöttem inkább. Utána beóvatoskodtam a súlyok meg az izomgépek (mi a szaroknak hívják ezeket?) közé. Utóbbiak egy része a Curves-ből ismerős volt, úgyhogy ott kezdtem a barátkozást és közben nézegettem a többi embert, hogy miket csinálnak min. Elsőként a belső comb feszítőst csináltam 5 kg-os súllyal (amikor kifelé feszíti az ember a két micsodát), utána 3 kg-ossal a külsőt (befelé feszítés), összesen talán 5 percig. Próbáltam kicsit súly nélkül a két oldalról alkarral középre nyomós gépet, azt még így se bírtam sokáig, aztán utána az abdominal crunchot (rá volt írva, azért tudom, hogy ez a neve :D ), azzal 5 kilós súllyal csináltam 50 előrehajolást. És végül fogtam két 5 kg-os súlyzót, igyekeztem megtámasztani az egyik felüket a vállamon, és a tükörrel szemben próbáltam helyesen kivitelezni 2x20 db guggolást. A tükörről itt jegyezzem meg, hogy fontolgatom, miként lehetne észrevétlenül hazalopni mint az 5 m2-t, mert kurva jó. Olyan fasza lábakat mutatott benne, hogy nem hittem el, hogy az enyémek :), és igazából a többi alkatrész sem tűnt olyan vészesnek :). Barátok leszünk, na.

 

Notes to self:

- rövidujjú póló kell;

- zuhanyba valami kínai papucsot be kell szerezni;

- kis törölköző nyakba a nagy mellett;

- ezt a sminkdolgot át kell gondolni, mert bár a nagyrésze fennmaradt, nem annyira fasza úgy edzeni, hogy nem merek törölközni, meg érzem magamon; felveti, hogy ne fél 1-kor ebéd helyett, hanem inkább beérkezéskor nyomjam le;

- következő körben a futást rövidebbre fogni, a többit bővíteni;

- vizet vinni le magammal (most így utána bedöntöttem egy fél litert helyből).

 

Tegnap lement az első vega nap, mondjuk az vicces volt, mikor a vacsorasalátához megindultam a pincébe a sonkacsíkokért, de szerencsére még időben eszembe jutott, hogy ez most nem :). Kenyér nincs továbbra se és a mai napot eddig két (!) kávéval nyomtam le, most beszerzem a harmadikat és megpróbálom kibírni!

 

 

 

 

 

8

A pénteki napot 35 guggolással zártam, fájt is mindenem rendesen másnap, de a térd bírja!

Szombatra volt a futás ütemezve. Jó szar időben indultam el (- vigyél valamit a fejedre, ha esni fog, - á, nem kell, addigra hazaérek), fáztak is a füleim, amikor beindult a szél és szitálni kezdett az eső. Az első három kilométer pöpecül ment, 6 percen belül (!), nem is éreztem, hogy probléma lenne. Majd jött a keresztedzés egészen új műfaja: a sárkorcsolyába ojtott balett. Én nem vagyok terepfutó, kísérleteim 2 perc erejéig kimerültek egy legelő tesztelésében, a bokám gyors megfájdulása után eldőlt, hogy marad nekem partnernek betonbarátom. De a nyomorult traktorok és/vagy tehenek annyi sarat és/vagy szart hordtak a betonútra, hogy folyamatosan rettegtem az eleséstől és csúszkáltam. A cipőm úgy fél kilóval lett nehezebb, hiába próbáltam menet közben lecsusztikolni róla a réteget, reménytelen próbálkozás volt. Úgyhogy kényszerből be is lassultam, utána jött egy szembeszeles időszak is, dombbal kombinálva, amikor már nem voltam annyira lelkes, mint szoktam lenni. Az eredeti terv az volt, hogy 4 km oda, 4 km vissza, hát, amikor már tudtam, mi vár rám a hazafelé tartó távon... De ugye pont ez a lényeg, hogy valahogy haza kell jutni :). Igyekeztem bokatörés nélkül megúszni, meg a szögesdróttal elkerített részek mellett még inkább lassítottam. Így aztán a vége 8 km lett 50 perc alatt, 6:15-ös átlaggal, de a körülményekre tekintettel ez ettől jobb nemigen lehetett volna. Jól ki is fáradtam, a vasárnapot meg elég heveny combizomlázzal küzdöttem végig.

 

Kenyér továbbra sincs. Lassan kezdem megszokni, nem zavar a friss bagett sem, ami pedig mindig erős csábítást jelentett.

 

A másik terület, ahol még változtatni akarok, az a kávé. Amikor itt Waterloggoltam, megütött, hogy ittam 6 tejeskávét és az 1,8 liter, aminek a fele tej. Úgyhogy a cél, hogy egyelőre napi néggyel éljem túl a napokat, a szombatot már sikerült. Igazából úgy tűnik, életben maradok ennyivel is, inkább a megszokás vezérel, a napot tagolom vele, ha nem akarok nekiülni a melónak, akkor időt húzok, satöbbi. Úgyhogy most be van osztva: reggel fél 7, fél 10, fél 1, fél 4 és ennyi. Igyekszem tartani. És ha ez már megy, akkor megpróbálom majd a hármat.

 

Indul akkor a vega hónap, ma jutott eszembe, hogy ez így egész jó időzítés, hogy a húsvéti sonka már kívül esik a körön :).

 

És a továbblépés jegyében 1) behoztam ma törölközőt, sportcipőt, a többi cucc holnap jön és akkor már megyek is lefelé a tornaterembe, ma még határidős munkáim vannak, 2) megírtam egy e-mailt valakinek, 3) észrevettem, hogy az utóbbi időben nemigen akar összejönni a két bögre tea, márpedig az egy liter folyadék, ugye, úgyhogy hoztam be egy fél literes vizet.

 

 

Moving forward

Nnna, lassan, óvatosan, de megindulok előre, reményeim és terveim szerint. Először is, hétvégén csak egy futás leszen, mert vasárnap megint egyedül maradok a két tökivel. De most szerintem elmegyek egy hosszabb körre, ez a 40 percezés szép volt meg jó volt, de haladjunk.

 

Aztán hosszas kutatómunkával elbarangoltam végre a cég fitnessz központjába. Az első látogatás ingyenes lesz, úgyhogy jövő héten be is hozom a cuccomat. Van futógép rossz idő esetére, meg mindenféle súlyzó, szauna meg nem tudom, micsodák még, majd küldik az információkat e-mailben. Első látogatás után megveszem a féléves bérletet. Visszafelé pedig rájöttem, hogy ha nem a táblákat követve járom be az épületet, a közvetlenül odavezető lift meglehetősen közel van az irodámhoz :).

 

Tegnap ismét megpróbálkoztam a guggolással, szélesebb terpeszben, a Sasánál látott módon. Jó hír, hogy a térdem nem akart tönkremenni öt után, tehát valamit jól (de legalábbis jobban) csinálok, mint eddig. Harmincat lenyomtam lendületből, éreztem a seggemet és a combomat, ma kicsit a seggem sajog. Növelni tervezem a mennyiséget és megnézni a gyakorlatot súlyzóval is.

 

Kenyér továbbra sincs. A friss spenót-paradicsom-hagyma kombinációkat nyomom vacsorára főleg, lágytojással, parmezánnal (utóbbi szolid mennyiségben), a héten nem találtam ehetőnek minősülő melegételt a menzán, úgyhogy akkor is salátákat nyomtam, az ott megszokott kis zsemle nélkül. Édességek néha becsúsznak, rágcsákra figyelek jobban. A súlyom kicsit lement, combméret kezdi felvenni a nyárit és mintha ott csökkenne a zsírréteg is, nem csak a kerület. A has-derék-csípő triász van megerősödve némileg, kérdés, hogy a hamarost becsapódó menzesz előjele-e ez már vagy amúgy is ilyen. Mindegy, melózni kell.

 

Feliratkoztam Vegagyerek 30 napos vegán kihívására, jövő héten indul. Gondolkodtam rajta, de úgy gondolom, az nekem most nem fér bele, hogy küzdök a kenyérrel, figyelek az édességre és akkor a tejtermékekről meg a tojásról is mondjak le, ez túl radikális lenne, de a húsmentességet megpróbálom és igyekszem a megadottak közül minél többet elkészíteni. Amúgy például fogalmam nincs, hogy amarántot honnan tudnék itt leakasztani, de kukoricaliszt már van, polentát akarok csinálni.

 

És mivel elfogyott a laktózmentes tej, ma már simát hoztam munkába. Úgy tűnik, megint bírom :).

 

 

Bájdövéj

Regisztráltam félmaratonra megint. Két és fél hónap van felkészülni rá. Kellenek a kihívások :).